5 módszer az agy optimalizálására egy MI által uralt világban

A mesterséges intelligencia (MI) sok lehetőséget rejt magában, azonban ezzel együtt félelmeket is gerjeszt. Az emberek nagy része tart munkahelye elvesztésétől, a MI környezetre gyakorolt hatásától, valamint attól, hogy mi lesz a világgal, ha a "technika ördöge" elszabadul. Bár utóbbi kérdés nyitva marad, pszichológiai felismerések segíthetnek abban, hogy sikeresen alkalmazkodjunk az átfogó szemléletváltáshoz. Ha erre az öt szempontra összpontosítasz, sikerülhet túllépni a hibrid világgal járó bizonytalanságok nagy részén. 

1. Ismerjük meg kognitív környezetünket

Az agy alapértelmezett üzemmódhálózata kulcsszerepet tölt be az önreflexióban, az álmodozásban, és abban is, hogy megértsük önmagunkat másokhoz viszonyítva. Amikor időt szánunk az elmélkedésre vagy a tudatos jelenlétre, ez a hálózat aktiválódik, és ezáltal javítja információfeldolgozási, döntéshozatali és érzelemfelismerési képességeinket. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia nem rendelkezik öntudattal vagy „én”-tudattal: csupán előre meghatározott algoritmusok mentén dolgozza fel az adatokat, belső önreflexió nélkül. 

2. Reflektálj rendszeresen a törekvéseidre!

Az emberi agy céltudatos és értelmes a prefrontális kéregnek köszönhetően, amely olyan összetett kognitív funkciókat irányít, mint a tervezés, a döntéshozatal és a hosszú távú célok kitűzése. A mesterséges intelligenciával ellentétben, amely logika vagy adatok alapján optimalizálja a döntéseket, az emberi agyat olyan belső tényezők motiválják, mint a céltudatosság és a beteljesülés, amelyek értelmes célok elérésére ösztönöznek minket. Azok, akik egyértelmű és valóban értelmes célokat határoznak meg, fokozott aktivitást mutatnak az agy dopaminerg jutalmazási rendszerében. Ez az agy „jutalomközpontja”, amely dopamin nevű anyagot használ és felelős azért, hogy örömöt érezzünk, motiváltak legyünk, és újra meg akarjunk csinálni valamit, ami jó érzést adott. A megnövekedett agyi aktivitás erősebb motivációt és nagyobb teljesítőképességet eredményez, különösen akkor, amikor a folyamatosan növekvő elvárások és a velük járó stressz próbára teszik az embert.

 A mesterséges intelligencia csak szimulálja az érzelmeket / Fotó: Dreamstime

3. Érzelmi intelligencia aktiválása

A limbikus rendszer az agy azon része, amely többek között az amygdalát és a hippocampust tartalmazza, és fontos szerepet játszik az érzelmek irányításában és az emlékek kialakításában. Az amygdala az érzelmek központja, segít felismerni és kezelni például a félelmet, dühöt vagy örömöt. A hippocampus az emlékek kialakításában segít, kapcsolatot teremt az új információk és a már meglévő tudás között. Az érzelmi intelligencia – az érzelmek megértésének, kezelésének és reagálásának képessége – e rendszer körül forog. A mesterséges intelligencia képes utánozni az empátiát a természetes nyelvi feldolgozás révén, de nem úgy éli meg vagy érti meg az érzelmeket, mint mi. Azok, akik gyakorolják az érzelemszabályozást és a tudatosságot, nagyobb amygdala-ellenálló képességet mutatnak, ami csökkenti a stresszt és fokozza a társas interakciókat. A mesterséges intelligencia képes szimulálni az empátiát, de csak az emberek tapasztalhatják meg az érzelmek teljes spektrumát és fejleszthetik ki az ellenálló képességet. 

4. Amikor valami újat tanulunk, fejlesztjük "intellektuális hardverünket"

A hippokampusz kulcsszerepet tölt be a tanulásban és az emlékek kialakításában. A kíváncsiság aktivál olyan agyterületeket, mint például a ventrális tegmentális terület, ez pedig összefügg a jutalmazással és a tanulás hatékonyságának növelésével. Amikor új dolgokat tanulunk, nemcsak az értelmi képességeinket fejlesztjük, hanem élvezzük is a felfedezés folyamatát. Míg a mesterséges intelligencia óriási mennyiségű adatot képes tárolni és előhívni, hiányzik belőle a kíváncsiság: az új iránti vágy, a tanulás és az innováció törekvése az emberi agy evolúciójának eredménye, és alapvető szerepet játszik fajunk túlélésében. Az intellektuális kíváncsiság segíti a jobb emlékezést és erősíti az agyi kapcsolatokat, vagyis a szinapszisokat. A mesterséges intelligencia sok információt adhat, de nem tanul olyan kreatívan és felfedező módon, mint az ember. Az új ötletek keresése éberen és rugalmasan tartja az elmét. 

5. Ápold a társas kapcsolatokat

Az emberi agy a társas interakcióra van programozva. A tükörneuron-rendszer megmutatja, hogyan van agyunk úgy kialakítva, hogy rezonáljon mások érzelmi állapotaival. A társas kötelékek elengedhetetlenek a mentális jóléthez, a kognitív fejlődéshez és az érzelmi ellenálló képességhez. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt alkalmazások elősegíthetik a beszélgetéseket, a valódi kapcsolat, akár egy kézfogás, egy közös nevetés oxitocinfelszabadulást vált ki, erősítve a társas kötelékeket olyan módon, ahogyan azt a gépek nem tudják lemásolni. A rendszeres társas interakciók oxitocint szabadítanak fel, egy olyan hormont, amely elősegíti a kötődést és csökkenti a stresszt. 

Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudjuk, de érdemes csökkenteni aggodalmunkat azzal a részével kapcsolatban, amelyre nincs ráhatásunk. Attól azonban biztos nem kell tartanunk, hogy a technikai fejlődés leutánozza az élet csodáját. Éppen arra az egyre nem lesz képes soha, bárkinek is állna ez üzleti érdekében (a szerk.). 

Ha érdekel a mesterséges intelligencia, mint lehetőség és kockázat az egészségügyben, ezt a cikket ajánljuk.