Nem ajánlott tűrni – a sarokfájdalom kezelhető

Banális és komolyabb probléma is állhat a sarokfájdalom hátterében. Ha tavasszal felerősödik a tünet, az önmagában beszédes lehet az okot illetően a szakorvos szerint.

• A sarokcsont egész testünk súlyát tartja, ezért ez a terület különösen sérülékeny
• Tavasszal gyakoribbá válik a sarokfájdalom – a jelenség okai tettenérhetők, így meg is előzhető a szezonális probléma
• A sarokfájdalomnak különböző okai lehetnek, ezeket akár laikusként is el tudjuk különíteni jellegzetes tünetek alapján, a diagnózis felállítása viszont szakorvosi feladat
• A panaszt okozó betegségekre különböző célzott terápia adható, ezért fontos tudni, hogy mi áll a háttérben
• Nem érdemes tűrni, mert a kezeléssel megszüntethető vagy csökkenthető a fájdalom, elkerülhetők a szövődmények

Nem véletlen: a sarok testünk legnagyobb terhet viselő területe

Sarokcsontunk, mint lábfejünk legnagyobb csontja tartja testünk súlyát, így érthető, hogy – különösen túlsúly esetén – komoly behatásnak tesszük ki minden lépéssel. Ez az oka annak, hogy a mozgásszervi problémák között viszonylag gyakori a sarokfájdalom. dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont – Prima Medica traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája szerint ez a panasz az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de többek közt arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is indokolhatják.

Részben szezonális: tavasszal gyakoribb a panasz, aminek egyszerű okai lehetnek

A szakorvos tapasztalata szerint tavasszal gyakoribbá válik a sarokfájdalom, melynek több oka is lehet:

• Ahogy javul az idő, sokan hirtelen kezdünk el többet sétálni, futni vagy egyéb sportot űzni. Ez megterheli a talpat, különösen egy meglévő talpi bőnye gyulladás esetén, ami a sarokfájdalom egyik leggyakoribb oka. A télen megszokott kevesebb aktivitás után az inak és izmok „nincsenek felkészülve” a hirtelen megnövekedett igénybevételre.
• A langyos levegő és a napsütés következtében többször döntünk úgy, hogy gyalog teszünk meg a városban nagyobb távokat is, ezért többet járunk a kemény aszfalton.
• Tavasszal cipőt váltunk, ráadásul sokszor vékonyabb talpú lábbelire cseréljük a téli bakancsot, csizmát. A tornacipők és balerinacipők kevésbé tartják a lábat, így a sarok nagyobb terhelést kap.

Laikusként is tippelhetünk: a sarokfájdalom különböző típusainak specifikus tünetei

A tünet hátterét a szakorvos kompetenciája tisztázni, de Páll Zoltán adott néhány szempontot, melyek alapján nagyvonalakban laikusként is tájékozhatunk. Az önellenőrzés lépései a következők:

• Talpi bőnye gyulladás: a sarokfájdalom egyik leggyakoribb oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása. Túlterhelés esetén ez a szalag akár duplájára is megvastagodhat, ami ultrahanggal és MRI-vel egyaránt igazolható. Az állapot jellegzetes tünetei: reggel az első lépések nagyon fájnak, amit a sarok alján, középen lehet érezni, és bár a kínzó érzés „bejáródás” után enyhül, később visszatérhet.
• Sarkantyú (csontsarkantyú): ez a probléma gyakran együtt jár a talpi bőnye gyulladással. Jellemző tünetei: szúró fájdalom a sarok alján, amely hosszabb ideig fennáll, és a röntgenen is jól látható kinövés. Ugyanakkor sokszor nem maga a kinövés fáj, hanem a környező gyulladás.
• Achilles-ín probléma: lokális gyulladás is érintheti a területet. Erről árulkodó tünet, amikor a sarok hátsó részénjelentkezik fájdalom, az Achilles-ín nyomásra érzékennyé válik, és a panaszt súlyosbítja a futás, a lépcsőzés, vagy más terhelés.
• Sarokpárna irritáció: ilyen esetben mély, tompa fájdalom jelentkezik közvetlenül a sarok alatt, ami kemény talajon kifejezettebb és hosszan tartó állásnál fokozódik.

Tűrés helyett: a sarokfájdalom megelőzése és kezelési lehetőségei

A megelőzés és a kezelés alapja a jó minőségű lábbeli, ami azt jelenti, hogy a cipő párnázott talpú és jól tarja a bokát. Szükség esetén lábboltozatot támogató talpbetét is hasznos lehet. Tavasszal érdemes fokozatosan növelni a sarok terhelését, amit mind a lépésszám mennyiségével, mind a járásfelület kiválasztásával befolyásolhatunk – az aszfaltburkolat plusz nehézséget okoz a talpnak.

Páll Zoltán a kezelési lehetőségekre térve a következőket mondta:

Ha a sarokfájdalom hátterében talpi bőnye gyulladás áll, kezdetben érdemes 1–2 hétig kímélni a lábat, és szükség esetén nem-szteroid gyulladáscsökkentő kezelést alkalmazni, illetve szóba jöhet a lökéshullám-terápia is. Korai megoldásként hasznosak lehetnek az egyénre szabott talpbetétek vagy sarokemelők, amelyek csökkentik a talpi bőnye feszülését, így enyhítik a fájdalmat. Általában először 3–5 hétig szilikonos sarokék viselése javasolt, majd ezt követheti a lúdtalpbetét használata.

Ha a panaszok tartósan fennállnak és nem javulnak, megfelelő körülmények között helyi szteroidinjekció is adható,amely erőteljesen mérsékelheti a tüneteket. A 2-3 alkalommal ismételt kortikoszteroid kezelés jelentős megkönnyebbülést eredményezhet még a komolyabb fájdalmaknál is. A további terápia mindig a kiváltó októl függ – más megközelítést igényel például az ízületi gyulladás, és mást a csontritkulás – hangsúlyozza a szakorvos.

Achilles-ín gyulladásnál szintén alkalmazhatók nem-szteroid és szteroid injekciós terápiák, hosszú távon pedig jó hatásúak lehetnek a fizikoterápiás kezelések, többek közt a lágylézer kezelés. Komoly, nem javuló panaszok esetén sebészi beavatkozásra is sor kerülhet, amely során eltávolítják a gyulladás során keletkező kötőszövetet és helyreállítják a károsodott inat.

A pontos diagnózis minden esetben óriási jelentőséggel bír, mert anélkül nem lehet célzott – a panaszok rosszabbodását megelőző, a szövődmények kialakulását megakadályozó – terápiát alkalmazni.