Kutatók bírálják az EU-t a különböző nikotintermékek egyenlő elbírálása miatt

Az Európai Bizottság dohány- és nikotintermék-szabályozásának felülvizsgálata kapcsán 16 európai ország 26 független kutatója és közegészségügyi szakértője nyílt levélben fogalmazott meg kritikát az uniós irányelv tervezett megközelítésével kapcsolatban. Az aláírók – köztük dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke – szerint a szabályozásnak különbséget kellene tennie az éghető dohánytermékek és a füstmentes nikotintermékek egészségügyi kockázatai között.

Célkeresztben az uniós szabályozási irány

Nyílt levélben kritizálta az EU dohánytermékekről szóló irányelvét (TPD) 16 európai ország 26 független tudósa és közegészségügyi kutatója, miután az Európai Bizottság ismét napirendre tűzte a dohány- és nikotintartalmú termékek uniós szabályozásának felülvizsgálatát. A döntés hosszú évekre meghatározhatja az európai dohánypiac jövőjét.

A levél aláírói attól tartanak, hogy a jelenlegi szabályozási irány tudományosan nem kellően megalapozott módon, azonos közegészségügyi kockázatúnak tekintheti az új típusú nikotintermékeket és az éghető cigarettákat. Az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek és a biztosoknak címzett dokumentumot magyar részről dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke is aláírta.

Az égés melléktermékei jelentik a fő egészségügyi kockázatot

A kutatók szerint a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok különbséget tesznek a dohány égése során keletkező toxikus anyagok és a nikotin hatásai között. Álláspontjuk szerint a dohányzással összefüggő megbetegedések többségét elsősorban az égés melléktermékei okozzák, nem a nikotin önmagában.

A levél szerzői ezért azt szorgalmazzák, hogy a szabályozási és tudományos értékelések összehasonlító alapon vizsgálják, a füstmentes alternatívák milyen mértékben csökkentik a hagyományos cigarettázással járó egészségkárosító kitettséget. Szerintük ez összhangban áll az Európai Parlament korábbi felhívásával is.

Nem minden nikotintermék kockázata azonos

Dr. Szemelyácz János és a levél további aláírói több szempontot is kiemeltek az Európai Bizottság számára:

• a füstmentes nikotintermékeket elsősorban a hagyományos cigarettázáshoz kellene viszonyítani, nem a teljes nikotinmentességhez;
• a szabályozásnak tükröznie kellene, hogy az egyes nikotintermékek kockázata eltérő;
• különbséget kell tenni a dohány égése során keletkező káros anyagok és a nikotin között;
• a fiatalkorúak védelmét és az illegális piac visszaszorítását szigorúan, ugyanakkor arányosan kell kezelni;
• a döntéshozatalnak az Európai Parlament által is támogatott összehasonlító tudományos megközelítésre kellene épülnie.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke közölte: a nyílt levélhez 130 tudományos publikációt is csatoltak.

A szakértők szerint félrevezető lehet a nikotin és a füst összemosása

Dr. Szemelyácz János szerint a nikotin és a dohányfüst egészségügyi hatásainak összemosása félrevezetheti a közvéleményt és kedvezőtlen szakpolitikai döntésekhez vezethet. Hangsúlyozta: bár a nikotin addiktív és nem tekinthető kockázatmentesnek, a dohányzással összefüggő daganatos, szív- és érrendszeri, illetve krónikus légzőszervi betegségek döntő többségét az égés során keletkező mérgező anyagok belégzése okozza.

A szakember úgy fogalmazott: ha az Európai Bizottság kizárólag a teljes absztinenciához méri a füstmentes termékeket, akkor nem a megfelelő szakpolitikai kérdést vizsgálja. Ehelyett azt kellene értékelni, hogy a füstmentes alternatívára áttérő dohányosok esetében csökken-e a káros anyagoknak való kitettség és a dohányzással összefüggő betegségek kockázata a hagyományos cigarettázáshoz képest.

Nemzetközi példákra is hivatkoznak

A nyílt levél szerint az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült független kutatások és szakmai áttekintések szintén különbséget tesznek az alternatív nikotintermékek és a hagyományos cigarettázás egészségügyi kockázatai között.

A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fiatalkorúak védelme továbbra is alapvető fontosságú, ezért minden nikotintermék kiskorúak általi használatát meg kell akadályozni. Állításuk szerint az USA, Új-Zéland és az Egyesült Királyság tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalkori dohányzás csökkent olyan országokban is, ahol a füstmentes nikotintermékek szigorú szabályozás mellett elérhetők.

„A szakpolitikai kihívás az, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, miközben nem fosztjuk meg a felnőtt dohányosokat a cigarettánál kisebb kockázatú alternatívákhoz való hozzáféréstől” – fogalmazott dr. Szemelyácz János.

A szabályozás hosszú távú következményei

Az addiktológus-pszichiáter szerint Európa nem hivatkozhat a tudományos megközelítésre a rákellenes küzdelemben, ha figyelmen kívül hagyja az éghető és a füstmentes termékek közötti különbségeket. Úgy véli, amennyiben az EU szabályozása minden nikotinterméket lényegében azonos kategóriába sorol, az akár a hagyományos cigarettapiac fennmaradását is erősítheti ahelyett, hogy annak visszaszorítását segítené elő.