A legújabb kutatások szerint a dohányfüst alapjaiban károsítja a szervezetet – bizonyos összetevői közvetlenül roncsolják a sejtek DNS-ét, és gátolják az XPC nevű DNS-javító fehérje működését.
Széles körben ismert tény, hogy a dohányzás növeli a tüdő-, a szájüregi és a gégerák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és elsődleges oka a légzési nehézségekkel járó krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD).
Számos betegség esetében komoly kockázati tényező
A dohányfüst aktiválja a sejthalált, kedvezőtlen változást idéz elő az immunrendszerben, a bélflórában, és több generáción keresztül öröklődő egészségügyi veszélyeket hordoz. "A dohányfüst rákkeltő anyagok összetett keverékét tartalmazza, gyakorlatilag a szervezet egészére negatív hatással van, számos betegség esetében komoly kockázati tényező, és erre egyre több a tudományos bizonyíték" – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az elektromos cigaretták és a hevített dohánytermékek szintén komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, ezért a legjobb döntés a dohányzás teljes kerülése.
Kutatások szerint alapvető károsodásokat indít el a szervezetben
A dohányfüst bizonyos összetevői közvetlenül roncsolják a sejtek DNS-ét, és gátolják az XPC nevű DNS-javító fehérje működését. Ez különösen veszélyes, mivel az egészséges sejtek így még védtelenebbek a füst által okozott károsodásokkal szemben, miközben a daganatos sejtek ellenállóbbá válhatnak. Vagyis a dohányzás egyszerre pusztítja az egészséges sejteket, és olyan környezetet teremt, amely elősegíti a rák kialakulását. Emellett a cigarettafüst egy speciális sejthalál-folyamatot is aktiválhat, ami súlyos légúti károsodásokhoz vezethet. Kevésbé ismert tény, hogy a dohányzás genetikai károsodást idéz elő a petesejtek és spermiumok DNS-ében, ami növeli a vetélés és születési rendellenességek kockázatát.
Tartósan megváltoztatja az immunrendszer működését
Ha a nagymama dohányos, még az unokáknál is növekedhet az asztma kockázata, és csökkenhet a tüdőfunkció. Ennek hátterében olyan öröklődő módosulások állnak, amelyek hatással vannak bizonyos gének működésére anélkül, hogy a DNS megváltozna. A tanszékvezető egy úttörő felismerésről is beszámolt: a dohányzás tartósan megváltoztatja az immunrendszer működését. Míg a veleszületett immunválaszra gyakorolt hatások viszonylag gyorsan eltűnnek, addig az adaptív – vagyis tanulásra és immunmemória kialakítására képes – immunrendszerben bekövetkező változások akár évekig is megmaradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás nyomai az immunrendszerben jóval a leszokás után is kimutathatók.
A mikrobiomra is hatással van
Más vizsgálatok a dohányzás és a bélmikrobiom között találtak meglepő összefüggést. A nikotin megemeli a bél pH-ját, ami bizonyos baktériumoknak kedvez, és egyensúlyhiányt okoz. Ez részben magyarázhatja, hogy a dohányzás miért súlyosbítja a Crohn-betegséget (bélgyulladást), miközben paradox módon enyhítheti a colitis ulcerosát (fekélyes vastagbélgyulladást): a dohányzás Crohn-ban fokozza a gyulladást és rontja a bélfal működését, míg colitis ulcerosában a nikotin átmenetileg csökkentheti a vastagbél nyálkahártyájának gyulladását. Magyar kutatók igazolták először, hogyan járul hozzá a dohányfüst a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásához, és hogyan válik felelőssé a folyamatosan fennálló gyulladásért.
A dohányzás negatív hatásait számos más területen is megerősítették
A nikotin rövid távon ugyan fokozhatja a kognitív működést – ez is hozzájárul a függőség kialakulásához –, hosszabb távon azonban rontja a figyelmi teljesítményt és a rövid távú memóriát. Kutatások igazolták, hogy a dohányzó nőknél a menopauza akár 1–4 évvel korábban is bekövetkezhet. A cigarettafüst miatt a szervezet érzékenyebbé válik az öregedéssel és a különféle bőrproblémákkal szemben: a dohányosok akár már negyvenes éveikben is annyi ránccal rendelkezhetnek, mint a nemdohányzók hatvanéves korukban. Bizonyított, hogy ez a káros szokás 15 százalékkal növeli a hallásromlás kockázatát, és minél többet dohányzik valaki, annál magasabb ez a veszély. A hólyagrákos esetek mintegy feléért a dohányzás tehető felelőssé, mivel a füst elősegíti a daganatsejtek növekedését és terjedését. A nikotin akadályozza a csontképződést, rontja a kalcium felszívódását, valamint csökkenti a nemi hormonok szintjét. Emiatt a dohányosok csontjai gyorsabban veszítenek tömegükből és könnyebben törnek, ami a csípőtörés kockázatát nőknél 31 százalékkal, férfiaknál 40 százalékkal emeli.
A cigaretta nemcsak a tüdőt és a szívet rongálja, hanem a látásunkat is veszélyeztetheti. Erről szóló cikkünket itt olvashatod.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!