12 gyakori tévhit a szem egészségéről

A szemünkkel kapcsolatban meglepően sok olyan állítás él a köztudatban, amelyeket szinte gyerekkorunktól kezdve hallunk. Ne olvassunk félhomályban, ne üljünk túl közel a tévéhez, és ha egyszer szemüveget kezdünk hordani, onnantól a látásunk már csak romolhat. Ezeknek a mondatoknak jó része nem több legendánál. A látásunkhoz kötődő tévhitekről Dr. Bíró Bettina, a Budai Szemészeti Központ szakorvosa mondja el az igazságot.

A sötétben olvasás tönkreteszi a szemet

Ez az egyik legismertebb figyelmeztetés, amelyet gyerekként szinte mindenki hallott. Valójában azonban a gyenge fényben történő olvasás nem okoz tartós látáskárosodást. Ugyanakkor kényelmetlenebb lehet: a szemnek erősebben kell fókuszálnia, a pupilla kitágul, a szemizmok pedig hamarabb elfáradnak. Ennek következtében égő érzés, könnyezés vagy enyhe fájdalom is jelentkezhet, mivel ilyenkor nagyobb terhelés éri a szemet. Ezek a tünetek általában pihenéssel megszűnnek, maradandó elváltozást nem okoznak. A szem kímélése érdekében érdemes megfelelő fényviszonyok mellett olvasni, lehetőleg természetes fényben.

A szemüveg lustává teszi a szemet

Sokan attól tartanak, hogy a szemüveg viselése „ellustítja” a szemet, és emiatt gyorsabban romlik a látás. Valójában azonban ez tévhit. A szemüveg nem gyengíti a szemet, hanem segít abban, hogy élesen lássunk, és csökkenti a folyamatos erőlködésből adódó terhelést. „A szemüveg viselése nem teszi lustává a szemet, és nem gyorsítja fel a dioptria romlását sem. Ha valakinek szüksége van rá, de nem használja, szemfáradtság, fejfájás és homályos látás is jelentkezhet” – mondja Dr. Bíró Bettina.

A sárgarépától sasszemünk lesz

A sárgarépa valóban egészséges, ezt kár lenne vitatni. Béta-karotint tartalmaz, amelyből a szervezet A-vitamint állít elő, ez pedig fontos szerepet játszik a retina működésében, különösen a szürkületi látásban. Ettől azonban még nem lesz tökéletes a látásunk, és a sárgarépa a szemüveget sem váltja ki. A szem egészsége szempontjából sokkal inkább az számít, hogy összességében változatos, tápanyagokban gazdag étrendet kövessünk.

A gyerekek kinövik a kancsalságot

A valódi kancsalság nem olyan probléma, amelyet a gyerekek egyszerűen kinőnek. Ha egy kisgyermek szeme tartósan nem egy irányba néz, azt minél előbb érdemes szemész szakorvosnak megmutatni. A kezeletlen kancsalság ugyanis tompalátáshoz vezethet, ezért különösen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a mielőbbi kezelésnek.

Ha szándékosan kancsalítunk, úgy marad a szemünk

Sokan hallották ezt gyerekkorukban, szerencsére azonban semmi alapja nincs. Az alkalmi, játékos kancsalítás nem okoz maradandó elváltozást. A valódi kancsalság hátterében egészen más tényezők állhatnak, például izomegyensúly-zavar, öröklött hajlam vagy valamilyen látásprobléma.

Ha közelről nézünk tévét, tönkremegy a szemünk

Attól, hogy közel ülünk a televízióhoz vagy a képernyőhöz, nem romlik tartósan a látásunk. Ugyanakkor a hosszan tartó, közeli képernyőnézés valóban megterhelheti a szemet: szemszárazságot, fejfájást és kellemetlen szemfáradást okozhat. Közelre nézéskor a szem egy ún. akkomodációs mechanizmust használ, amiben kulcsszerepe van egy izomnak, ami a szemlencse alakját változtatja, hogy közelre élesen lássunk. Ha sokáig nézünk közelre (telefon, laptop, olvasás), akkor ez az izom folyamatosan összehúzott állapotban van, és idővel nehezen old ki, hogy ellazuljon. Ezt nevezzük akkomodációs görcsnek. Az akkomodációs görcs távolra homályos látást okozhat, ami ijesztő lehet, mert úgy tűnik, mintha hirtelen romlott volna a látás.

Valójában ha az izmot hagyjuk pihenni, több időt töltünk szabad levegőn, és tudatosan fókuszálunk távoli tárgyakra, akkor vissza tud állni a normál működés, és a látás kitisztul. Mindenképp érdemes a problémával foglalkozni, mert ha hosszú távon fennáll, „pszeudo-rövidlátás” alakulhat ki, ami idővel valódi rövidlátásba fordulhat. Ez főleg a fiatalokra jelenthet komoly veszélyt a sok képernyőhasználat miatt. Kisebb gyermekeknél is figyelmeztető jel lehet, ha rendszeresen nagyon közelről nézik a tévét, hiszen ez akár rövidlátásra is utalhat.

A szemtorna javítja a látást

A szemtorna bizonyos esetekben valóban hasznos lehet, például enyhítheti a hosszú monitorhasználat után jelentkező szemfáradtságot. Ettől függetlenül a látásélességet nem javítja, és nem szünteti meg a rövidlátást, a távollátást és az asztigmiát sem. Ezek a fénytöréssel, a szem felépítésével összefüggő problémák, amelyeket szemüveggel, kontaktlencsével vagy adott esetben látásjavító szemműtéttel lehet korrigálni.

A túl erős vagy rossz dioptriájú szemüveg károsítja a szemet

A nem megfelelő szemüveg kétségtelenül kellemetlen lehet, de nem megy tőle tönkre a szemünk. Okozhat fejfájást, szédülést, homályos látást vagy szemfáradtságot, ám magát a szemet nem károsítja. Egyszerűen arról van szó, hogy nem megfelelő korrekciót ad, ezért a viselése kényelmetlen és megterhelő.

Hegesztést vagy a napot hunyorogva is biztonságos nézni

Ez nemcsak tévhit, hanem kifejezetten veszélyes elképzelés is. A hunyorgás nem nyújt valódi védelmet az ultraibolya sugárzással szemben. A káros sugarak így is elérhetik a szaruhártyát, a szemlencsét és a retinát, és súlyos sérüléseket okozhatnak. Megfelelő védelem nélkül hegeszteni, illetve közvetlenül a napba nézni mindig kockázatos.

A rosszul illeszkedő kontaktlencse nem árt

Ez sajnos nagyon is téves elképzelés. A rosszul illeszkedő vagy nem megfelelően használt kontaktlencse valóban károsíthatja a szemet, különösen a szaruhártyát. Irritációt, gyulladást, sérülést, hegesedést, sőt akár súlyos fertőzést is okozhat. Éppen ezért különösen fontos a megfelelő lencse kiválasztása, a higiénés szabályok betartása, és a rendszeres szemészeti kontroll.

A szürkehályognak meg kell érnie, mielőtt meg lehet műteni

Ez a szemlélet ma már elavult. Korábban valóban gyakran kivártak, ma azonban a modern szemészetben nem kell megvárni, hogy a szürkehályog „beérjen”. Sőt egy érett szürkehályog  műtéti kezelése több kockázattal jár. „A műtét idejét inkább az határozza meg, mennyire zavarja a látásromlás a mindennapokat. Ha már nehezebbé válik az olvasás, a vezetés vagy a munkavégzés, a beavatkozás indokolt” – mondja Dr. Bíró Bettina.

A szürkehályog lézerrel eltávolítható

Sokan úgy gondolják, hogy a szürkehályogot lézerrel kezelik, ez azonban ebben a formában nem pontos. A műtét során az elszürkült szemlencsét sebészi úton ultrahangos módszerrel távolítják el, majd műlencsére cserélik. A legmodernebb technikánál használhatnak lézert a műtét bizonyos lépéseihez, de az elszürkült lencse eltávolítását sosem lézer végzi.

Talán ez a legfontosabb: figyeljünk a szemünk jelzéseire. Ha rendszeresen fáj, könnyezik, gyakran elfárad, romlik a látásunk, vagy bármilyen szokatlan tünetet tapasztalunk, ne találgassunk, hanem forduljunk szakemberhez. A látásunk pótolhatatlan, éppen ezért megérdemli a valódi figyelmet.