A legkorszerűbb gyógyszereknek csak kis része érhető el Magyarországon

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Magyarország jelentős hátrányban van az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésben: míg Spanyolországban a legmodernebb terápiák 76 százaléka elérhető, a közép-kelet-európai régióban ez az arány csak 31 százalék. Az AIPM közleménye szerint az egészségügyi és gyógyszerellátás alulfinanszírozottsága a betegek életkilátásait és az ország versenyképességét is befolyásolja.

Magyarország leszakadhat még a régióban is

Magyarország egyre nagyobb hátrányba került a régiós és nyugat-európai országokhoz képest az egészségügyi rendszerek és különösen a gyógyszerek finanszírozását tekintve. Miközben a közép-kelet-európai térség összességében közeledik a fejlettebb uniós államokhoz, az országok fejlődése eltérő pályán mozog.

Szlovénia, Lengyelország, Horvátország és Bulgária gyorsabban zárkózik fel, miközben Magyarország azt kockáztatja, hogy elveszíti korábbi, kedvező regionális pozícióját – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által rendezett konferencián.

Az egészségügyi ráfordítások az életkilátásokat is befolyásolják

Dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója a nemzetközi adatokat ismertetve közölte, hogy a GDP-arányos egészségügyi közkiadások az EU4-államok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) 8,17 százalékos szintjétől bőven elmarad a közép-kelet-európai régió országaira jellemző közel 5,5 százalékos arány, ráadásul Magyarországon ez az érték 5 százalék.

A gazdasági növekedés önmagában nem biztosítja az egészségügyi felzárkózást – ehhez tudatos szakpolitikai döntésekre és hosszú távú egészségügyi beruházásokra is szükség van, amelyek érdemben javíthatják a lakosság életkilátásait. Jó példaként említette Szlovéniát, ahol célzott reformokkal sikerült közelíteni a nyugat-európai szinthez. A nemzetközi adatok szerint az EU4-országokban a várható élettartam 83 év körül alakul, Szlovéniában 82 év, a régiós átlag 78 év, míg Magyarországon csupán 77 év. Ezek a számok is azt mutatják, hogy az egészségügyi ráfordítások és az ellátórendszer fejlettsége közvetlenül hat a lakosság életkilátásaira.

A gyógyszerfinanszírozásban is jelentős a különbség. A gyógyszerkasszából egy főre jutó összeg az EU4-országokban 487 euró, a régiós átlag 218 euró, míg Magyarországon megközelítőleg 100 euró.

Az innovatív terápiákhoz való hozzáférés továbbra is lassú

„Rendszerszinten alulfinanszírozott a gyógyszerellátás, ez pedig rövid és hosszú távon is korlátozza az ellátás minőségét és a betegek hozzáférését az innovatív, korszerű terápiákhoz. Minden új hatóanyag befogadása a reményt és a gyógyulás lehetőségét jelenti a magyar betegek számára, ezért az innováció támogatása közös társadalmi érdekünk. Ezeknek egy kiszámítható, jogszabályilag rögzített és rendszeres folyamat részeinek kell lenniük – mondta Szalóki Katalin.

Nálunk se maradjanak elvont ígéretek a tudomány eredményei

A rendszeresség és kiszámíthatóság a garancia arra, hogy a tudomány legújabb eredményei ne elvont ígéretek maradjanak, hanem az új gyógyszereken keresztül ténylegesen is eljussanak a betegekhez. Jelenleg ugyanis az Európai Unió átlagához képest is jelentősen lassabban jutnak a magyarok hozzá az új terápiákhoz, pedig az időben elérhető, modern kezelések akár életeket is menthetnek” – fűzte hozzá az igazgató.

Pontos adatok a nem hozzáférhető gyógyszerek arányáról

Az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésben jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Míg az EU4-országokban az innovatív készítmények 76 százaléka elérhető a betegek számára, addig a közép-kelet-európai régióban ez az arány csak 31 százalék, Magyarországon pedig a rendszerszintű hozzáférés ennél is alacsonyabb. A támogatásba befogadás ideje is jóval hosszabb: az EU4-országokban átlagosan 445 nap alatt kerül be egy új gyógyszer a támogatott rendszerbe, míg a régióban ehhez átlagosan 705 nap szükséges.

A kiszámítható finanszírozás gazdasági érdek is lenne

Egy rendszeres, kiszámítható és következetes befogadási rendszer csökkenti a befektetői bizonytalanságot, ösztönzi a hazai kutatás-fejlesztési aktivitást, stabil együttműködési keretet teremt az állam és az ipar között, és esélyt ad a magyar betegeknek a gyógyulásra, a jobb életminőségre, valamint a családok terheinek csökkentésére.

Magyarországon az egészségügyi és gyógyszer-ellátási rendszer alulfinanszírozottsága hosszú távon nemcsak társadalmi, hanem gazdasági versenyképességi problémát is jelenthet, mert közvetlenül hat a lakosság egészségi állapotára, a munkaképességre és az ország fejlődési potenciáljára.