Parkinson-kór: aktív évek múlhatnak a korai diagnózison

A Parkinson-kór kezelése ma már messze túlmutat az egészségügy berkein – egyre jelentősebb társadalmi és gazdasági kihívást jelent világszerte, így Magyarországon is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szakmai rendezvényén elhangzott előadások arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegség nemcsak az érintettek életminőségét rontja, hanem gyorsan csökkenő munkaképességgel, növekvő ápolási igénnyel és jelentős szociális terhekkel jár.

Idősek és fiatalok egyaránt érintettek lehetnek Parkonsin-kórban

Bár a Parkinson-kórt sokan az időskorhoz kötik, az érintettek mintegy 10 százaléka 50 év alatti. Magyarországon nem áll rendelkezésre pontos adat, de becslések szerint 2–3 ezer fiatal, aktív korú ember él a betegséggel. Náluk a tünetek megjelenése gyakran éppen a legproduktívabb életszakaszban történik, ami nemcsak egészségügyi, hanem egzisztenciális krízist is jelenthet.

A klasszikus tünetek sokszor utolsók a sorban

A korai tünetek azonban sokszor nem jellegzetesek: enyhe mozgáslassulás, finom remegés, alvászavar, szagláscsökkenés vagy hangulati változások is megelőzhetik a klasszikus motoros panaszokat. Ezeket a jeleket a betegek, és gyakran az egészségügyi rendszer is, könnyen félreértelmezi vagy elbagatellizálja, ami évekkel késleltetheti a diagnózist.

Ma már lassítható a progresszió, ha időben kezdik a terápiát

A szakértők szerint a korai felismerés kulcskérdés. A modern gyógyszeres és eszközös terápiák ma már nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem képesek lassítani a funkcióromlást is. Ez évekkel meghosszabbíthatja az önálló életvitelt és a munkában maradás lehetőségét, ami az érintettek életminőségén túl a családok terhelését és a társadalmi költségeket is csökkenti.

A munkaképesség elvesztése nem egyik napról a másikra történik

A Parkinson-kórhoz társuló munkaképtelenség általában fokozatosan alakul ki. A fizikai tünetek mellett a kognitív lassulás, a fáradékonyság és a pszichés terhelés is hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek egyre nehezebben tudják ellátni korábbi feladataikat. Ez különösen problémás azokban a munkakörökben, ahol a finommotorika, a koncentráció vagy a gyors reakcióidő alapvető elvárás.

Nemcsak egészségügyi, hanem népegészségügyi kihívás is

Nemzetközi adatok szerint a Parkinson-kór előfordulása világszerte növekszik, részben az idősödő társadalmak, részben a jobb felismerés miatt. A szakirodalom egyre gyakrabban hangsúlyozza, hogy a betegség kezelése nem szorítható kizárólag az egészségügyi ellátórendszer keretei közé. Szükség van munkahelyi alkalmazkodásra, szociális támogatásra és a betegek hosszú távú követésére is. A korai diagnózisba és a korszerű terápiákba fektetett erőforrások hosszú távon megtérülnek – nemcsak emberi, hanem gazdasági értelemben is.

Források:

• Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
• The Lancet Neurology – Dorsey ER et al.: Global, regional, and national burden of Parkinson’s disease, 1990–2016
• World Health Organization – Parkinson disease