AIPM: magyarként átlagosan öt évvel élünk kevesebbet az uniós átlagnál

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Jelentős átalakulás indult el a magyar egészségügyben, miközben szakértők szerint a rendszer finanszírozása, a megelőzés és a lakosság egészségi állapota terén is komoly kihívásokkal kell szembenézni.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) konferenciáján elhangzottak szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások GDP-arányosan elmaradnak az európai átlagtól, miközben a lakosság egészségi állapota is kedvezőtlenebb számos mutató alapján. A szakemberek szerint az egészségügyi ráfordításokat nem egyszerű költségként, hanem hosszú távú befektetésként kellene kezelni.

Jelentős átalakulás kezdődött

Dr. Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben több fontos változás indult el az ágazatban.

• Létrejött az új Egészségügyi Minisztérium,
• megkezdődött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kialakítása,
• emellett felülvizsgálják a gyógyszerbefogadási rendszert
• és a gyógyszerhiány kezelésének szabályait is.

A cél egy fenntarthatóbb, kiszámíthatóbb és magasabb színvonalú ellátórendszer kialakítása. Az államtitkár szerint az átalakulás csak az egészségügyi szereplők együttműködésével valósulhat meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a változások megvalósítása időigényes feladat.

A megelőzés továbbra is gyenge pont

A konferencián többen kiemelték, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb kihívása továbbra is a megelőzés. Fejlesztésre szorul a szűrővizsgálatok rendszere, és nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az egészségnevelésnek is, akár már az iskolai oktatásban. Az alapellátás megerősítése és az ügyeleti rendszer átalakítása szintén fontos feladat.

Nemcsak az egészségügy áll rosszul, az egészségi állapotunk is

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az egészségügy finanszírozása régiós összehasonlításban is alacsony, miközben a lakosság jelentős összegeket költ saját zsebből egészségügyi szolgáltatásokra. Ez különösen az alacsonyabb jövedelmű csoportokat hozza nehéz helyzetbe.

A szakember szerint a magyar lakosság egészségi állapota több mutatóban is kedvezőtlenebb az európai átlagnál.

• Bár a dohányzók aránya csökkent az elmúlt években, továbbra is magas.
• Az elhízás Európán belül Magyarországon jelenti az egyik legsúlyosabb problémát,
• miközben a társadalmi elszigeteltség és az elmagányosodás a lakosság mintegy harmadát érinti.

Mindezek következményeként a magyarok átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az Európai Unió lakói átlagosan. Az egészségben eltöltött évek száma szintén alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az egészségügyre befektetésként kellene tekinteni

A konferencia egyik központi üzenete az volt, hogy az egészségügy fejlesztése nem pusztán kiadás, hanem hosszú távon megtérülő befektetés. Példaként említették a mentális egészség támogatását, amely egyes számítások szerint többszörösen visszahozhatja a ráfordított összegeket.

Az AIPM szerint az innovatív gyógyszerekhez és korszerű terápiákhoz való gyorsabb hozzáférés nemcsak a betegek életkilátásait javíthatja, hanem csökkentheti az ellátórendszer terheit is. A szervezet ezért „Döntést kell hoznunk. Mennyire fontos az egészségünk?” címmel szemléletformáló kampányt indított, amelynek célja, hogy párbeszédet indítson az egészségügy jövőjéről és a szükséges fejlesztésekről.