Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja

A pajzsmirigy egy apró, mégis létfontosságú mirigy, amely hormonjaival a szervezet számos rendszerének működését irányítja. Alul- vagy túlműködése komoly tüneteket okozhat, de időben felismerve és kezelve teljes, egészséges élet élhető mindkét állapottal.

A pajzsmirigy felfedezése

A pajzsmirigy működésének megértése évezredekre nyúlik vissza. Már Kr. e. 2700 körül Kínában Sen Nung császár feljegyzései említik a tengeri alga használatát a golyva, vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodásának kezelésére. Bár a hatásmechanizmus akkor még ismeretlen volt, a tengeri algák magas jódtartalma valóban segíthetett a javulásban. A pajzsmirigy tudományos megismerése a reneszánsz idején kezdett igazán kibontakozni: 1543-ban Andreas Vesalius, a modern anatómia megalapítója adta a mirigy első anatómiai leírását és illusztrációját, lefektetve ezzel a későbbi kutatások alapjait.

A következő fontos mérföldkő 1811-ben történt, amikor Bernard Courtois francia vegyész felfedezte a jódot a tengeri alga hamujának kénsavval történő oxidálása során. A jód később alapvető szerepet kapott a pajzsmirigy működésének szabályozásában és a különféle pajzsmirigy-működési zavarok kezelésében. A 20. század elején David Marine amerikai patológus tudományos bizonyítékot szolgáltatott a jód fontosságára: tanulmányában kimondta, hogy a jód elengedhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. 1917 és 1922 között végzett vizsgálata során több ezer iskolás lányt vizsgált, és bebizonyította, hogy a jódpótlás hatékonyan csökkenti a golyva kialakulását.

Végül 1923-ban megalakult az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (American Thyroid Association – ATA), amely azóta is a pajzsmirigybetegségek és a pajzsmirigyrák kutatásának, megelőzésének, diagnózisának és kezelésének előmozdítását szolgálja. A nemzetközi szervezet ma több mint 1600 tagot fog össze 43 országból, támogatva a tudásmegosztást és a betegek ellátásának fejlődését. Az elmúlt évezredek során a pajzsmirigy kutatása és a kezelés módszereinek fejlődése lehetővé tette, hogy a korábbi életveszélyes betegségeket ma már sikeresen kezelni lehessen.

A pajzsmirigy és működési zavarai

A pajzsmirigy egy kicsi, pillangó alakú mirigy a nyak alsó részén, amely hormonokat termel. Ezek a hormonok szabályozzák a test számos sejtjének, szövetének és szervének működését, így létfontosságú szerepük van az egészség megőrzésében. Ha a pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés hormont termel, az más testi rendszerek egyensúlyát is felboríthatja. Ennek következményei széles skálán mozoghatnak: a száraz bőrtől kezdve egészen a látásproblémákig. A pajzsmirigy-működési zavaroknak akár több száz különböző tünete lehet, ezért a diagnózis sokszor nehéz. Egy részletes tünetnapló azonban nagy segítséget nyújthat az orvosnak a pontos megállapításhoz. Bár a nők körében ötször gyakoribbak a pajzsmirigyproblémák, bárkinél kialakulhat a betegség. Jó hír, hogy megfelelő diagnózis és kezelés mellett a pajzsmirigy-működési zavar sikeresen kezelhető, és teljes, egészséges élet élhető vele.

Így végezhetünk nyaki pajzsmirigy-önellenőrzést

A vizsgálathoz célszerű kézi tükröt és egy pohár vizet használni. A tükör segítségével összpontosítsunk a nyak elülső, alsó részéré, a kulcscsont felett és a gége alatt, ahol a pajzsmirigy elhelyezkedik. A fej enyhe hátrahajtása mellett vegyünk egy korty vizet a szánkba, majd nyeljük le, miközben figyeljünk bármilyen esetleges kidudorodást vagy kiemelkedést. Fontos, hogy a pajzsmirigyet ne keverjük össze az ádámcsutkával. Ha bármilyen eltérést észlelünk, konzultáljunk szakorvossal, mivel ez a pajzsmirigy-megnagyobbodás (strúma) vagy pajzsmirigy-göb jelenlétére utalhat. Árulkodó tünetek lehetnek még: fázás, alvási nehézség, nyelési probléma, száraz bőr. A diagnózis egyszerű vérvizsgálattal felállítható. Bár több száz lehetséges tünet létezik, a leggyakoribbak közé tartozik a hideg kéz és láb, a száraz bőr és a megmagyarázhatatlan súlygyarapodás – ezek mind az alulműködés jelei lehetnek. Ezzel szemben a hasmenés és az indokolatlan fogyás a túlműködés jele lehet.

Forrás:

National Today