A vakáció kevésbé ismert oldala: képernyőidő és pluszkilók a gyerekeknél

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tanév végén a legtöbb szülő fellélegzik: vége a reggeli hajszának. A napirend azonban nemcsak teher, egyben keret is. A szünidő alatt csendben átrendeződik a gyerekek napja – nő a képernyőidő, később kerülnek ágyba, és változik étkezés ritmusa is. Mindez együtt a két és fél hónap alatt látványos változáshoz is vezethet.

A napirenddel számos érték is eltűnik

A tanítási nap nemcsak tanulás – rögzített időbeosztást, felnőtt felügyeletet, kiszámítható étkezéseket és beépített mozgást is jelent. Amikor ez a keret nyáron megszűnik, a szokások elmozdulnak. Egy felmérés szerint a gyerekek 68 százalékánál nő meg jelentősen a képernyőidő a nyári hónapokban, az átlag így napi 2,5 óra körül alakul. A kiindulás sem alacsony: hat európai ország 6–9 éveseit vizsgálva a gyerekek 53 százaléka már tanév közben is naponta több mint két órát töltött képernyő előtt.

Bizonyított a megnövekedett képernyőidő

A legmeggyőzőbb adat egy amerikai vizsgálatból származik, amely 285, 5–12 éves gyereket követett, hagyományos és egész éves naptár szerinti iskolákat összevetve. Utóbbiak nyáron is tartanak tanítást. Amikor a hagyományos iskolások szünete megkezdődött, képernyőidejük naponta nagyjából 34 perccel nőtt jobban, mint a még iskolába járó társaiké. Az egész éves iskolásoknál ugyanez a saját szünetük kezdetén jelent meg: több mint 45 perces emelkedés, csökkenő mozgás mellett. Ugyanaz a minta, mindig akkor, amikor kiesett az iskolai elfoglaltság a napirendből. Vagyis nem az évszak, hanem a napirend hiánya a mozgatórugó.

Az alvás időzítése is eltolódott: a lefekvés és az ébredés egy-két órával későbbre csúszott. A gyerekek közben többet aludtak, ez azonban mégsem volt feltétlenül előnyükre. A késői időzítés a hosszabb alvás ellenére is együtt jár a túlsúly nagyobb kockázatával, részben azért, mert a későn kelő gyerek könnyebben hagyja ki a reggelit.

Hogy hat mindez a testsúlyra?

A napirend átalakulásával párhuzamosan a testtömeg is mozdult. A hagyományos iskolások havi BMI-növekedése a nyári hónapokban felgyorsult, az egész éves iskolásoké nem. A több ülés, a hosszabb képernyőidő és a későbbi alvás hozzájárulhat ehhez, kizárólagos magyarázatot azonban a vizsgálat nem ad.

De miért aggasztó mindez?

A szünidei mintázat egy amúgy is romló helyzetet súlyosbít. A 11, 13 és 15 éves gyerekek 44 országra kiterjedő HBSC-felmérése alapján az európai serdülők körében 2022-ben minden ötödik fiatal túlsúlyos vagy elhízott volt. Ez a 2018-as adatokhoz képest nagyjából két százalékponttal többet jelent, a legnagyobb emelkedés a 13 éves fiúknál látszott. A kép Európán belül nem egységes. Több nyugat-európai országban inkább stagnálás látszik, a pán-európai átlag mégis felfelé mozdult. Ebben a környezetben a néhány hetes nyári súlygyarapodás önmagában csekélynek tűnhet, de évről évre ismétlődik, és így egy lassan emelkedő trend befolyásolható összetevőjévé válik.

A képernyőidő hatása az agyra

A neurológusok a tartós, korai képernyőhasználatot összefüggésbe hozzák az agy fehérállományának fejlődésével és a döntéshozatalban szerepet játszó homloklebenyi területekkel. Egyelőre azonban nincs bizonyíték arra, hogy ezek a változások hosszú távon megmaradnak, vagy visszafordíthatók-e.

Nem a vakáció az ellenség

A vizsgálatok egybehangzó gyakorlati üzenete, hogy a strukturált nyári programok mérséklik a kedvezőtlen elmozdulást: a gyerekek szokásai egészségesebbek azokon a napokon, amikor van keret. Otthon a tudatos médiahasználat, a közös képernyőzés, valamint a lefekvés és az ébredés idejének megtartása segít a legtöbbet, a reggelivel együtt. Az európai adatok fényében a megelőzést oda érdemes irányítani, ahol kevés erőforrás jut strukturált elfoglaltságra. A szünet tehát nem ellenség. A keret hiánya az, ami megmutatkozik: a képernyőn, az alváson és néha a mérlegen is.

Források:

• Children (MDPI) / PubMed Central: Association between Screen Time and Sociodemographic Factors, Physical Activity, and BMI among Children in Six European Countries (Feel4Diabetes): A Cross-Sectional Study
• International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity / PubMed Central: The impact of summer vacation on children's obesogenic behaviors and body mass index: a natural experiment
• HBSC / WHO Regional Office for Europe: A focus on adolescent physical activity, eating behaviours, weight status and body image in Europe, central Asia and Canada (HBSC 2021/2022, Volume 4)