Rágózás közben is mikroműanyagok kerülhetnek szervezetünkbe

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevesen gondolnak rá, hogy a rágógumik is műanyag alapúak, ezért fogyasztásuk során már néhány perc alatt jelentős mennyiségű, akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.

Bár jelenleg nem ismert, hogy ez egészségügyi kockázatot jelentene, Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem mesteroktatója szerint érdemes mértékkel fogyasztani a rágógumit.

Miért kerülhet mikroműanyag a rágógumiból a szervezetbe?

A legtöbb, ma forgalomban lévő rágógumi már nem természetes növényi gyantából, hanem úgynevezett élelmiszeripari polimerekből áll. Ezek az anyagok teszik lehetővé, hogy hosszú ideig megőrizzék rugalmasságukat, állagukat és ízüket. A probléma csak az, hogy ezek az anyagok ugyanúgy viselkednek, mint más műanyagok: idővel apró részecskékre töredezhetnek.

„A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe” – emeli ki Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.

Mit tudunk az egészségügyi hatásokról?

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom (bélflóra) változásaival vagy más biológiai hatásokkal, ezek azonban még nem bizonyítottak.

Nem ez a legnagyobb mikroműanyag-forrás

Bár a legújabb tudományos kutatások szerint a rágógumi a jelentősebb, eddig kevésbé figyelembe vett mikroműanyag-források között szerepel, nem ez jelenti a legnagyobb terhelést az emberi szervezet számára. Az apró részecskék ugyanis ma már gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók: a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint számos olyan termékben is – például palackozott italokban és műanyag csomagolásokban –, amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk.

Pilling Róbert szerint a legfontosabb üzenet nem a riogatás, hanem a tudatosság. A rágógumi nem nélkülözhetetlen része az étrendnek, ezért érdemes átgondolni a rendszeres fogyasztását. Bár ismert előnyei vannak – például fokozza a nyáltermelést és hozzájárulhat a szájhigiénéhez –, ezek a hatások megfelelő fogápolással is elérhetők. Ráadásul a környezettudatos választások már az otthoni szájápolás szintjén is megvalósíthatók, amint erről a Semmelweis Egyetem kutatói korábban beszámoltak.

Így csökkenthető a mikroműanyag-terhelés

A mikroműanyagoknak való kitettség csökkentéséért a mindennapokban is sokat tehetünk. Érdemes mérsékelni a műanyag csomagolású élelmiszerek használatát, és lehetőség szerint a palackozott italok helyett vezetékes vizet választani. Alternatívát jelenthetnek a természetes növényi gyanta alapú rágógumik is, bár ezek egyelőre kevésbé elterjedtek, és a hagyományos rágógumiktól eltérő ízük, valamint állaguk miatt nem mindenki számára jelentenek megfelelő helyettesítőt.

Az alkalmi rágógumizás miatt nincs ok aggodalomra, ugyanakkor a mértékletesség és a tudatos fogyasztói döntések hosszú távon hozzájárulhatnak a mikroműanyag-terhelés csökkentéséhez.