A palackozott vízben több nanoműanyag lehet, mint korábban gondolták

Közzétéve: 2026. 03. 16. 12:34 -

- Fotók: Dreamstime • 2 perc olvasás

Egy új kutatás szerint a palackozott ivóvíz literenként akár több százezer mikroszkopikus részecskét tartalmazhat, amelyek jelentős része nanoméretű műanyag lehet.

Az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja a mikro- és nanoműanyagok jelenlétét a környezetben és az élelmiszerekben. Egy friss vizsgálat szerint a palackozott ivóvíz jelentős mennyiségben tartalmazhat rendkívül apró részecskéket, köztük nanoméretű műanyagdarabokat, amelyek korábban a hagyományos vizsgálati módszerekkel gyakran rejtve maradtak.

Az újdonság a vizsgálat érzékenységének köszönhető

A kutatók korszerű lézeralapú képalkotó technológiával elemezték különböző márkák palackozott vizeit. Az eredmények szerint egy liter vízben átlagosan mintegy 240 000 mikroszkopikus részecske lehet jelen. Ezek többsége nanoméretű, vagyis egy mikrométernél is kisebb. A kutatók szerint ez 10–100-szor magasabb mennyiség, mint amit a korábbi vizsgálatok becsültek, mivel azok elsősorban a nagyobb mikroműanyagokat tudták kimutatni.

Műanyag kerül a vízbe innen is, onnan is

A részecskék egy részét a kutatók műanyag polimerekként azonosították – például polietilén-tereftalát (PET), poliamid és más műanyagok formájában. Ugyanakkor a mintákban nem minden részecske volt műanyag: más anyagú mikroszkopikus szemcséket is kimutattak, például ásványi vagy cellulózalapú részecskéket.

A szakemberek szerint a palackozott vízben található műanyagdarabok egy része magából a csomagolóanyagból, például a PET-palackból vagy a kupakból származhat. Más részecskék a palackozási folyamat során, illetve a vízkezeléshez használt szűrőrendszerekből kerülhetnek a termékbe.

Még nem derült ki, pontosan milyen hatással van ez ránk

A nanoműanyagok jelenléte azért kelt különös érdeklődést a kutatók körében, mert apró méretük miatt elméletileg könnyebben juthatnak be a szervezet különböző szöveteibe vagy akár sejtekbe. A jelenlegi tudományos bizonyítékok azonban még nem teszik lehetővé annak egyértelmű megállapítását, hogy ezek a részecskék milyen hatással lehetnek az emberi egészségre.

A kutatók szerint a vizsgálat egyik legfontosabb üzenete az, hogy a vízminőség jövőbeni vizsgálatainál a nanoműanyagok kimutatására is nagyobb figyelmet kell fordítani. A téma jelentőségét növeli, hogy mikroműanyagokat már számos környezeti mintában, élelmiszerben, sőt emberi biológiai mintákban is kimutattak.

További kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a nanoműanyagok milyen mértékben és milyen mechanizmusokon keresztül hathatnak az emberi szervezetre – hangsúlyozzák a kutatók.

Források:

Kövess minket!

mérgezés műanyag-szennyezés
Radnai Anna
Radnai Anna
Főszerkesztő
Radnai Anna az SZTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott kommunikáció kiegészítő szakon. Több mint húsz éve foglalkozik egészségügyi témák feldolgozásával újságíróként és szerkesztőként. Dolgozott országos portáloknál, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál, orvosokat és laikus olvasókat egyaránt megszólítva. Több egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, edukációs projektek tartalmi vezetőjeként, könyvszerkesztőként is tevékenykedett. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője, a Dívány magazin számára is készít egészségügyi szakcikkeket.

Kapcsolódó cikkek

Gyógyulás

Psziché

Egészség

Horizont