A szívbetegségek rejtett mozgatórugója: a krónikus gyulladás
Közzétéve: 2026. 06. 15. 11:45 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasásKözzétéve: 2026. 06. 15. 11:45 -
- Fotók: Dreamstime • 3 perc olvasás
Az érelmeszesedés hátterének felderítésében egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a szívbetegségek kialakulásában az immunrendszer működése fontosabb lehet, mint korábban gondolták.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hagyományosan a koleszterinszint és a vérnyomás beállítására, valamint a dohányzás elhagyására koncentráltunk. Mai tudásunk azonban azt mutatja, hogy a krónikus gyulladás önálló szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában és a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében.
Az elmúlt évtizedekben a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik központi eleme a koleszterinszint csökkentése volt, hiszen a kutatások egyértelműen igazolták, hogy az emelkedett LDL-koleszterinszint hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához, a sztatinok pedig jelentősen csökkentik a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A koleszterin azonban nem minden – számos embernek normális vagy jól beállított koleszterinszint mellett is kialakul szív- és érrendszeri betegsége, míg mások kedvezőtlenebb laboreredmények mellett sem szenvednek el kardiovaszkuláris eseményt.
Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább arra utalnak, hogy az érelmeszesedés nem csupán zsírlerakódás az erek falában, hanem egy krónikus gyulladásos folyamat is.
Amikor az érfal sérül vagy károsodik, az immunrendszer sejtjei aktiválódnak, és gyulladásos reakció indul el. Ez a folyamat kezdetben védelmi célokat szolgál, hosszú távon azonban hozzájárulhat az érfali plakkok kialakulásához, növekedéséhez és instabilitásához.
A szervezetben zajló tartós, alacsony fokú gyulladás kapcsolatát a szívinfarktus, a stroke és más kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával a szakemberek többek között a C-reaktív fehérje (CRP) nevű gyulladásos marker vizsgálatával tanulmányozzák. Kiderült, hogy azoknál, akiknél a gyulladásos aktivitás magasabb, nagyobb lehet a kardiovaszkuláris kockázat akkor is, ha más laborértékeik kedvezőek.
A gyulladás ráadásul nemcsak a plakkok kialakulásában, hanem azok megrepedésében is szerepet játszhat. Ez azért fontos, mert a szívinfarktusok és számos stroke hátterében gyakran egy instabillá vált érelmeszesedéses plakk áll.
A gyulladás szerepét erősítette meg a CANTOS-vizsgálat is, amely mérföldkőnek számít a kardiológiában. A kutatás azt mutatta, hogy bizonyos gyulladáscsökkentő kezelések képesek lehetnek mérsékelni a kardiovaszkuláris események kockázatát, még akkor is, ha a koleszterinszint változatlan marad.
Azóta több kutatócsoport is vizsgálja, hogyan lehetne célzottabban befolyásolni az érelmeszesedés gyulladásos komponensét. Egyes gyulladáscsökkentő hatóanyagok, például a colchicin alkalmazása is ígéretes eredményeket mutatott bizonyos betegcsoportokban.
A szakma vezetői hangsúlyozzák, hogy ezek a kezelések nem váltják ki a hagyományos kockázatcsökkentő módszereket, hanem azok kiegészítői lehetnek.
Természetesen továbbra is kiemelten fontos a koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint rendezése, a dohányzás elhagyása, a stressz kezelése, a megfelelő alvásminőség biztosítása, valamint a rendszeres testmozgás.
Ma már azonban egyre mélyrehatóbb tudásunk van afelől, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hátterében összetett biológiai folyamatok állnak. A krónikus gyulladás szerepének felismerése új lehetőségeket nyithat meg a megelőzésben és a kezelésben.
Források:
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek