Egy valóban értékes hungarikum – köszönet a védőnőknek

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Június 13. a Magyar Védőnők Napja. Ez a nap a több mint száz éve működő védőnői szolgálat munkájára hívja fel a figyelmet. A magyar védőnői hálózat nemzetközi összehasonlításban is sajátos rendszer, amelyet 2015-ben hungarikummá nyilvánítottak.

Több mint száz éve a családok szolgálatában

A magyar védőnői szolgálat története 1915. június 13-án kezdődött az Országos Stefánia Szövetség megalakulásával. A szervezetet azért hozták létre, hogy fellépjen a kor egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája, a magas csecsemő- és anyai halandóság ellen. A kezdeményezés mögött a korszak kiemelkedő orvosai álltak, köztük Tauffer Vilmos szülész, valamint Bókay János és Heim Pál gyermekgyógyász professzorok.

A Stefánia Szövetség nemcsak megszervezte az anya- és csecsemővédelmet, hanem megteremtette a védőnők képzésének alapjait is. Az első években rövid tanfolyamok működtek, majd a képzés fokozatosan bővült, és professzionális egészségügyi hivatássá fejlődött. 1917-ben már országos hálózat kiépítéséről született döntés, így a védőnői ellátás fokozatosan eljutott a nagyvárosokból a kisebb településekre és falvakba is.

Hungarikum és európai különlegesség

A Magyar Védőnői Szolgálatot 2015-ben hivatalosan is hungarikummá nyilvánították. A minősítés indoka, hogy a rendszer olyan komplex, preventív családvédelmi szolgáltatást nyújt, amelyhez hasonló szervezettségű hálózat Európában gyakorlatilag nem működik.

Nemzetközi szakirodalmi összefoglalók szerint a magyar védőnői hálózat egyedülálló rendszer Európában. A védőnők nem csupán egészségügyi tanácsadók: egyszerre látnak el prevenciós, családgondozási, egészségfejlesztési és közösségi feladatokat. Már a várandósság időszakától jelen vannak a családok életében, végigkísérik a gyermek fejlődését, és az iskolai egészségügyi ellátásban is szerepet vállalnak.

Mi teszi egyedivé a magyar modellt?

Számos országban léteznek közösségi ápolók vagy egészségügyi tanácsadók, azonban a magyar védőnői rendszer különlegessége az, hogy egységes hálózatban, országos lefedettséggel működik, és a családokat élethelyzetük különböző szakaszaiban kíséri végig.

A védőnők feladatai közé tartozik:

• a várandós anyák gondozása;
• a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének nyomon követése;
• a szoptatás támogatása;
• az egészségnevelés és prevenció;
• a családok mentális és szociális támogatása;
• az iskolai egészségfejlesztésben való részvétel.

A rendszer egyik legnagyobb erőssége a személyes kapcsolat. A védőnők rendszeresen találkoznak a családokkal, sok esetben otthonukban is felkeresik őket, így olyan problémákat is időben észlelhetnek, amelyek más egészségügyi szereplők látókörén kívül maradnának.

Jelentőségük nem csökken az idő múlásával

A 21. században a védőnők szerepe talán még fontosabbá vált. A családok egészségügyi információk tömegével találkoznak az interneten és a közösségi médiában, miközben egyre nagyobb szükség van hiteles, szakmailag megalapozott tanácsadásra.

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a korai prevencióban, az egészséges életmód kialakításában, a gyermekek fejlődésének nyomon követésében, valamint a veszélyeztetett családok támogatásában. Munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és szociális problémák minél korábban felismerhetők és kezelhetők legyenek.

A védőnő–orvos együttműködés a rendszer egyik alappillére, amely több mint száz éve biztosítja a családok számára a komplex ellátást.

Ez a hálózat több, mint egészségügyi szolgálat

Kevés olyan egészségügyi hivatás van, amely ennyire hosszú időn át kíséri a családokat. A védőnők a várandósgondozástól kezdve a kisgyermekes évekig segítik a szülőket, támogatják a gyermekek egészséges fejlődését, és fontos szerepet töltenek be a megelőzésben.

A Védőnők Napja alkalom arra, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló magyar intézményre. A több mint 110 éve működő védőnői hálózat máig a hazai népegészségügy és családtámogatás meghatározó pillére, amely méltán vált hungarikummá.

Források:

• Hungarikum Bizottság: Magyar Védőnői Szolgálat (hungarikum)
• Pécsi Tudományegyetem – Angyal Magdolna: A magyar védőnők napja
• Kultúra – Papp Tímea: A száztíz éves hungarikum, amely a gyermekeket és az anyákat védi
• PubMed – Szöllősi Katalin, Odor Andra: The health visitor network in Hungary: a unique system in Europe