Pitvarfibrilláció – a leggyakoribb szívritmuszavar, amit nem szabad félvállról venni

A pitvarfibrilláció (Atrial Fibrillation, AF) a leggyakoribb szívritmuszavar, amely ma a kardiológiában előfordul. A szív pitvarai rendszertelenül és gyakran túl gyorsan vernek, ami hatással lehet a vérkeringésre és növelheti a stroke kockázatát. A lakosság körülbelül 1,5–2%-át érinti, és folyamatosan nő az előfordulása, főként az idősödő népesség miatt, azonban az újabb adatok szerint már a középkorúak között is egyre több diagnózis született. Ezért ez a betegség világszerte egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent.

Ez okozza a pitvarfibrillációt

Normális körülmények között a szív pitvarai szabályosan vezetik az összehúzódásokat. Pitvarfibrilláció esetén azonban a pitvarban rendezetlen, kaotikus elektromos jelek keletkeznek. Ez szabálytalan, sokszor gyors szívműködéshez vezet. Egyesek erős szívdobogást, kifulladást, fáradékonyságot éreznek, másoknál viszont teljesen tünetmentes lehet a ritmuszavar. Normális szívritmus esetén a pitvarok elektromos jelek hatására a vért a kamrákba préselik, majd ismét megtelnek. Ha azonban az elektromos jel továbbítása zavart szenved, a pitvar gyorsabban húzódik össze, mint a kamrák. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a keringésbe. Ez a szabálytalan és gyors összehúzódás okozza a pitvarfibrillációt. 

Legveszélyesebb szövődménye a stroke

A kezelés első lépése legtöbbször a gyógyszeres terápia. Ennek több célja lehet: a szív frekvenciájának szabályozása (hogy ne verjen túl gyorsan), vagy a ritmus helyreállítása antiaritmiás gyógyszerekkel. Emellett sok betegnek szüksége van vérhígító kezelésre, hogy csökkentsék a legveszélyesebb szövődmény, a stroke kialakulásának kockázatát. Emellett az AF tartós fennállása szívelégtelenséghez vezethet, hosszabb távon pedig a memória és a gondolkodás romlásával is összefügghet.

A kezelés három pilléren nyugszik

A stroke megelőzésének legfontosabb eszközei a vérhígító gyógyszerek (antikoagulánsok, amelyek megakadályozzák a vérrögök képződését). A korszerű készítmények biztonságosak és egyszerűen adagolhatók. A kezelés egyik lehetősége a ritmus- vagy pulzusszabályozás: ilyenkor gyógyszerekkel lassítják a szívverést (a beteg kevesebb szívdobogásérzést tapasztal), ami bizonyos esetekben önmagában is elegendő. Máskor szükség lehet a normál szívritmus helyreállítására, például gyógyszerrel (antiaritmikumokkal), elektromos kardioverzióval (rövid altatásban végzett elektromos áramütéssel), vagy pulmonális vénás izolációval, azaz PVI-vel (katéteres ablációs eljárás, amely a tüdővénák körüli kóros elektromos köröket szigeteli el). Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, katéterabláció jöhet szóba (speciális katéterrel a szívben a kóros elektromos jeleket kiváltó területeket kiégetik vagy lefagyasztják). Azoknál a betegeknél, akik nem szedhetnek vérhígítót, alternatív megoldásként a bal pitvari fülcse lezárása (a vérrögképződés leggyakoribb forrásának elzárása) jelenthet védelmet.

Mit tehet a beteg?

A pitvarfibrilláció kialakulásának, kiújulásának megelőzése érdekében életmódbeli változtatás is javasolt. Ezekre fontos figyelni: 

• Vérnyomás rendezése: a magas vérnyomás a fő rizikófaktor.
• Testsúlycsökkentés: már 10% fogyás is sokat számíthat.
• Rendszeres, mérsékelt mozgás: séta, kerékpár, úszás – de kerülendő a túlzott sportterhelés.
• Alkoholfogyasztás csökkentése: akár egy kiadós italozás is kiválthat rohamot.
• Dohányzás abbahagyása: minden szívbetegség kezelésének alapja.
• Alvásminőség javítása: az alvási apnoe kezelése csökkenti az AF kiújulását.

A pitvarfibrilláció nem mindig jár látványos tünetekkel, de komoly veszélyeket hordoz. A stroke és a szívelégtelenség megelőzése érdekében kiemelten fontos a korai felismerés, a megfelelő gyógyszeres vagy invazív kezelés, valamint az életmódbeli változtatások. Ha valaki rendszertelen szívdobogást, gyakori kifulladást vagy megmagyarázhatatlan fáradtságot tapasztal, érdemes mielőbb orvoshoz fordulnia.

Ha érdekel, hogy zajlik a stroke ellátás 2025-ben, ezt a cikket ajánljuk.