Az Európai Kardiológusok Társaságának madridi kongresszusán ismét megerősítették: a szív- és érrendszeri betegségek jelentik az első számú halálokot Európában. Prof. dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke adott felvilágosítást.
Magyarországon különösen súlyos a helyzet: a nők 53 százalékának, a férfiak 45 százalékának halálozásáért ezek a kórképek felelősek. A háttérben számos tényező áll, melyek közül jelentős az alkohol és a dohányzás mellett az elhízás is.
Minden harmadik haláleset szív- és érrendszeri betegség miatt történik
Az Európai Kardiológusok Társaságának 75. kongresszusán, Madridban, 27 ország programjának összefoglalójában elhangzott: a halálozások egyharmadáért a kardiovaszkuláris betegségek felelősek, vagyis továbbra is ezek számítanak az első számú haláloknak a kontinensen – adott tájékoztatást prof. dr. Gellér László.
Ez azt jelenti, hogy naponta 4600 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben Európában, a betegek száma pedig 62 millió. A földrész különböző területein nem azonos mértékű a probléma: Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a mortalitás kiugróan magas, 100 000 lakosra vetítve 600 fő feletti, míg Nyugat-Európában alacsonyabb.
Nemek szerint is eltérés látszik: a nőknél gyakoribb a koszorúér-betegség miatti halálozás, míg a férfiaknál inkább a daganatos betegségek bizonyulnak leggyakrabban végzetesnek. Magyarországon a hölgyek halálozásának 53-, a férfiakénak 45 százalékáért tehetők felelőssé a szív- és érrendszeri betegségek.
Az elhízás aránya folyamatosan nőtt, és mára a lakosság harmadát érinti
Hazánkban az elhízás 2000 és 2016 között lineárisan emelkedett: 15 százalékról 27 százalékra nőtt. Ez azóta sem csökkent, jelenleg a BMI alapján a lakosság 30–34 százaléka elhízott, ami 7 százalékkal meghaladja az európai átlagot.
Az elhízás több mint 200 betegség kockázatát növeli, és súlyos gazdasági terheket is ró a társadalomra. Becslések szerint 2060-ra az elhízás költségei a világ GDP-jének 3,3 százalékát is felemészthetik – ebben közvetlen és közvetett kiadások egyaránt szerepelnek.
A világ lakosságának egynegyede elhízással él
A professzor rámutatott: az elhízás mögött legfőképp a nem megfelelő táplálkozás áll. Világszerte mintegy 2 milliárd ember él elhízással, ami a föld lakosságának egynegyedét jelenti. A helyzet a gyerekek körében is aggasztó: az 5–19 évesek közül 340 millióan túlsúlyosak vagy elhízottak.
A túlsúly ráadásul az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb:
- a férfiak körében 15–17 éves korban 20 százalék, ami 35–74 éves korra 74 százalékra emelkedik,
- a nők körében 10 százalékról a 18–34 éves korosztályban 35 százalékra nő, majd 35–64 éves korban eléri az 54 százalékot, 65 év felett pedig 74 százalék körüli arányt mutat.
Nem elég „kevesebbet enni és többet mozogni”
Az elhízást gyakran leegyszerűsítve pusztán életmódbeli kérdésnek tartják. Valójában azonban krónikus, összetett állapotról van szó, amelyet genetikai, hormonális, pszichés és környezeti tényezők is alakítanak. Az anyagcsere, a táplálék feldolgozása, a mozgás, de még a gyógyszerek is szerepet játszhatnak a testsúly alakulásában. A fogyást követően a szervezet biológiai mechanizmusai – például a fokozott éhségérzet és a csökkent energiafelhasználás – a visszahízás irányába hatnak, így hosszú távon nehezebb fenntartani az elért eredményt. Ezért nem csoda, ha valaki bizonyos állapotokban vagy súly elérése után „nem tud egyedül” lefogyni, ilyenkor nem túlzás orvoshoz fordulni.
Az elhízás minden szervrendszerre kihat
Az obezitás a cukorbetegségtől kezdve több daganattípuson át az ízületi bántalmakig számos kórképpel összefügg. A szív- és érrendszeri betegségek teljes palettáját lefedi: a koszorúér-betegségektől a szívelégtelenségen át (különösen a nőknél gyakoribb) a pitvarfibrillációig. A kockázatokért számos szervezetbeli folyamat felelhet, ezek közül példa, hogy a BMI emelkedésével párhuzamosan nő a vérnyomás és romlik a lipidprofil, a szívet körülvevő zsírszövet pedig lerakódik a koszorúerekben, ami közvetlenül hozzájárul a koszorúér-betegségek kialakulásához.
Az elhízás rövidíti a várható élettartamot
A statisztikák azt mutatják, hogy a túlsúly közvetlenül hat a várható élettartamra. Normál BMI mellett közel 80 százalék az esély a 70 éves kor elérésére, míg 35–40-es BMI esetén ez már csak körülbelül 60 százalék. Súlyos elhízásnál (BMI 40 felett) mindössze 50 százalék körüli az esély a 70 éves életkor megélésére.
Az életminőség is romlik
Az elhízás nemcsak a betegségek kockázatát növeli, hanem a mindennapi élet minőségét is rontja. Gyakoribbak a hangulatzavarok, az alvászavarok, a fizikai inaktivitás és a mozgásszervi panaszok. Emellett a szexualitás területén is jelentkeznek problémák: az elhízással élőknél 42 százalékkal gyakoribbak a szexuális zavarok, mint normál testsúly mellett.
Mit tehetünk?
Az első lépés a rendszeres mozgás beiktatása. Már heti egy-másfél óra séta 50 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját – hangsúlyozta Gellér László professzor.
A Magyar Kardiológusok Társasága idén szeptember 19-én rendezi meg a Szívünk Napja programot, ahol szűrések, tájékoztatások és meglepetések várják az érdeklődőket. A részletes program a rendezvény Facebook-oldalán folyamatosan frissül.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!