A növényi alapú étrend társadalmi- valamint környezetre és egészségre gyakorolt pozitív hatását hangsúlyozzák a vegetáriánusok világnapjukon.
A hetvenes években egyre több kutatás mutatott rá arra, hogy a túlzott húsfogyasztás összefüggésben állhat bizonyos krónikus betegségekkel, például szív- és érrendszeri kórképekkel vagy daganatokkal. Emellett az állatjóléti mozgalmak is erősödtek, így a vegetáriánus világnap egyszerre szolgált ismeretterjesztésre, közösségépítésre és társadalmi viták generálására. Nemcsak az étkezésről szól, hanem egy szélesebb szemléletről: hogyan élhetünk fenntarthatóbban és etikusabban.
Minden év október 1-jén ünnepeljük a vegetáriánus világnapot, amelyet 1977-ben az Észak-Amerikai Vegetáriánus Társaság (North American Vegetarian Society) hozott létre azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a húsmentes életmód előnyeire, és bemutassák, hogy a vegetáriánus étrend nemcsak az állatok számára kedvezőbb, hanem az emberi egészség és a környezet szempontjából is számos pozitív hatással járhat. Azóta a nap világszerte ismertté vált, és szorosan kapcsolódik a „Vegetáriánus Tudatosság Hónapjához”, amely októberben zajlik. Kutatások igazolják, hogy a jól összeállított vegetáriánus értend egészséges és számos előnnyel jár. A húsmentes étrend alacsonyabb kockázattal járhat a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatok tekintetében, mert jellemzően több rostot, vitamint és antioxidánst tartalmaz, miközben kevesebb telített zsírt és koleszterint. Ez hozzájárulhat a jobb testsúlykontrollhoz, a kedvezőbb vérzsírértékekhez és a kiegyensúlyozott bélflórához. Egyes vizsgálatok szerint a vegetáriánusok körében alacsonyabb a testtömeg-index és a metabolikus szindróma (anyagcsere- és keringési kockázati tényezők együttese) előfordulása is. Emellett nem szabad megfeledkezni a környezeti előnyökről sem.
Az állattenyésztés jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, valamint rendkívül erőforrás-igényes. A növényi étrend jóval kevesebb földterületet igényel, mivel az állatok takarmányozásához hatalmas szántókat használnak fel. Továbbá az állattenyésztés rendkívül vízigényes, hiszen egy kilogramm marhahús előállítása több ezer liter vizet igényel, míg a hüvelyesek vagy gabonák előállítása ennek töredékével jár. A túlzott állattartás hozzájárul az erdőirtáshoz, különösen a dél-amerikai régiókban, ahol az esőerdőket legelőknek vagy szójatermesztésnek vágják ki. A húsfogyasztás csökkentése ezért fontos szerepet játszhat a klímaváltozás mérséklésében és a fenntartható élelmiszertermelésben.
Bár a vegetáriánus étrend számos előnnyel járhat, a helytelen tápanyag-összeállítás komoly kockázatokat is hordozhat. A hús teljes elhagyása bizonyos mikrotápanyagok, például a B12-vitamin, a vas, a cink vagy az omega-3 zsírsavak alacsonyabb beviteléhez vezethet. Emiatt a szakemberek gyakran javasolják a gondos étrendtervezést, dúsított élelmiszerek vagy szükség esetén étrend-kiegészítők alkalmazását. A vegetáriánus étrend nem minden társadalmi és gazdasági környezetben kivitelezhető könnyen. Egyes régiókban a növényi alapú élelmiszerek drágábbak vagy kevésbé hozzáférhetők, és a kulturális szokások is erősen befolyásolják az étkezési döntéseket. A világnap azonban egy jó lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk étkezési szokásainkon és azok következményein. A jól összeállított vegetáriánus étrend egészséges, fenntartható és etikus választás lehet, ugyanakkor tudatosságot igényel. Nem mindenki számára jelent teljes átállást, de már a húsfogyasztás mérséklése is hozzájárulhat egy egészségesebb életmódhoz és egy fenntarthatóbb jövőhöz.
A gyümölcsök egészségünkre gyakorolt pozitív hatásairól ebben a cikkben olvashatsz.