Az öregkort sokszor félelem és előítéletek övezik, pedig a tudomány mást mutat: az időskor nem betegség, sőt olyan értékeket hordoz, amelyeket érdemes felismernünk és megbecsülnünk.
Október 1-je az idősek világnapja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az idősödés természetes folyamat, és a társadalom felelőssége is, milyen minőségben élhetjük meg ezt az életszakaszt.
1. Az öregedés nem egyenlő a demenciával
Az idősödés önmagában nem betegség, és nem feltétlenül vezet szellemi hanyatláshoz. Bár a demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór – előfordulása az életkor előrehaladtával emelkedik (a 65 évesek körében 1%, majd ez öt évenként duplázódik), de az öregedés nem azonos ezzel az állapottal. (Konkrétan annyit jelent, hogy az Alzheimer-kór egyik kockázati tényezője az idős kor, azonban más rizikófaktorok is szükségesek ahhoz, hogy kialakuljon a kórkép.) Agyunk működése valóban lassul, rövid távú memóriánk gyengülhet, és a multitaskingra való képességünk is romolhat. Ugyanakkor hosszú távú emlékezőképességünk felerősödhet, és egyes képességeink – például az összefüggések felismerése – tovább fejlődhetnek.
2. Az időskori bölcsesség létező jelenség
Az érzelmi és szociális intelligencia sok esetben javul az életkorral – hangsúlyozza Prof. dr. Davangere P. Devanand, a Columbia Egyetem Geriátriai Pszichiátriai Tanszékének vezetője. Az idősek általában kiegyensúlyozottabbak, kevésbé reagálnak szélsőséges érzelmi ingadozással, jobban átlátják a társas kapcsolatokat, és fejlettebb stratégiai gondolkodással rendelkeznek. Tapasztalataik révén új helyzeteket is könnyebben értelmeznek: életük során már számos hasonló szituációval találkoztak, így azonnal alternatív megoldásokat tudnak felkínálni. Ezt nevezi a tudomány időskori bölcsességnek, amely nem más, mint a precedensekre épülő gondolkodás.
3. Az öregedés minőségét környezetünk is alakítja
Hogy miként élünk idős korunkban, azt nemcsak biológiai tényezők, hanem a környezet visszajelzései is befolyásolják. Az, ahogyan mások bánnak velünk, és ahogyan mi magunk viszonyulunk önmagunkhoz és környezetünkhöz, alapvetően meghatározza későbbi életminőségünket. Az ember természetesen idősként is gyakran belsővé teszi a róla kialakított képet: ha kompetensnek, megbecsültnek érezzük magunkat, képesek vagyunk aktív, önazonos életet élni akár élethosszig.
Nemzetközi kitekintés: az ENSZ üzenete 2025-ben
Az Egyesült Nemzetek 2025-re az „Older Persons Driving Local and Global Action: Our Aspirations, Our Well‑Being and Our Rights” témát választotta, hangsúlyozva, hogy az idősek nem csupán „támogatásra szorulók”, hanem aktív szereplők — akiknek vágyai, jogai és jóléte éppúgy helyet érdemel a közpolitikákban. A világszervezet üzenete szerint most különösen időszerű, hogy erősítsük az ellátórendszereket, láthatóbbá tegyük az idősek hangját és biztosítsuk, hogy ne másodlagos szereplőknek tekintsük őket, hanem közösségünk formálói legyenek. Az idősek világnapja arra is emlékeztet: az öregedés nem csupán veszteségeket, hanem értékeket, tudást és bölcsességet is hoz. Az, hogy ezt miként tudják megélni az érintettek, a többi generáción is múlik – azon, hogyan tekintünk rájuk, és milyen környezetet teremtünk számukra.
Ha szerentél többet tudni a demenciáról, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!