Veszettség Világnap – a gyógyszer csak a lappangási időszakban segít

A Veszettség Világnapja (szeptember 28.) egy 2007-ben indult nemzetközi kezdeményezés, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy felhívja a figyelmet a veszettség megelőzésére, az állatokra és az emberekre gyakorolt kockázataira, valamint azokra a lehetőségekre, amelyekkel ez a betegség visszaszorítható lenne.

A már tünetes betegség máig visszafordíthatatlan

A veszettség egy vírusos betegség, amely a központi idegrendszert érinti. Fertőzött állatokról terjed más állatokra és emberekre is. A fertőzés szinte mindig harapás útján terjed, de előfordulhat fertőzött nyállal vagy vérrel való érintkezés útján való terjedés is. A veszettség gyógyíthatatlan mind az állatok, mind az emberek esetében. Ha a fertőzött személyt nem kapott védőoltást vagy a harapás után nem kezdik meg időben a kezelést (lappangási időszakban, még a tünetek megjelenése előtt), akkor a betegségnek visszafordíthatatlan végkimenetele lesz. A háziállatok oltását körülbelül három hónapos kor után el kell végezni. Az emberi megbetegedések 99 százalékát kutyaharapás okozza, ezért is fontos, hogy saját és állataink egészségének megőrzése érdekébéne kövessük a kötelező védőoltással kapcsolatos irányelveket. 

A megelőzés társadalmi felelősség is

Minden állatnak szüksége van a veszettség elleni oltásra, azoknak is, amelyek lakásban élnek. A fertőzött állat veszélyt jelent a környezetében élő emberekre és állatokra is. A kutyák esetében az oltás kötelező. Azonban a macskák számára is fontos lenne, hogy megkapják a veszettség elleni oltást, hiszen a benti macskák is kiszökhetnek egy óvatlan pillanatban. A betegség tünetei változatosak, a legjellemzőbb a viselkedésbeli változás, például bénulás, étvágytalanság, idegesség, ingerlékenység. A betegség első szakaszában az állat viselkedése bizarrá válik, jellemzően olyan, mintha nem ismerné fel a saját gazdáját, de az is gyakori, hogy fura dolgokat nyalogat. Bármilyen állat harapása esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Pasteurnek köszönhetjük, hogy egyáltalán van esélyünk

A veszettség elleni oltás Louis Pasteur nevéhez fűződik. Pasteur, francia természettudós 1822-ben született Dole városában, fiatalon még a művészet iránt vonzódott. Később az emberiség szerencséjére a természettudományok felé fordult, ahol a tudomány több területén is korszakalkotó felfedezéseket tett. Munkásságának köszönhetjük például az élelmiszerek hosszabb szavatosságát biztosító pasztőrözés feltalálását, a mikroorganizmusok (köztük a kórokozók) felfedezését, továbbá a védőoltások elvi és gyakorlati alapjainak kidolgozását.

Miért szeptember 28?

Pasteur kémiában és biológiában tett felfedezéseinek köszönhetően 1881-ben a kor addig gyógyíthatatlan betegségére, a veszettségre is megtalálta a védőoltást. Először a 9 esztendős Joseph Meistert gyógyította ki a betegségből 1885 júliusában. A veszettség elleni kutatásokhoz egy saját intézetet is kapott a francia államtól (Pasteur Intézet). Ebben az intézményben tevékenykedett haláláig, 1895. szeptember 28-ig. A francia tudósnak köszönhetően a veszettség védőoltással megelőzhető betegség, ezért a világnapot tiszteletére halálának napján tartják.

Ismerd meg Hőgyes Endre orvos, bakteriológus, kora nemzetközileg elismert szaktekintélye, a magyarországi Pasteur Intézet alapítója, a veszettség elleni védőoltás elterjesztőjének életét cikkünkből!