Versenyhivatali vizsgálatok a vény nélküli gyógyszerek piacán | Weborvos

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt hetekben két vizsgálatot indított a recept nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárások arra derítenek majd fényt, hogy a piaci szereplők magatartása versenykorlátozónak minősül-e, és ennek (is) köszönhető-e a vény nélküli gyógyszerek rohamos drágulása. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda ismerteti a kialakult helyzetet.

Drágulás a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán

A KSH adatai alapján 2020 és 2025 között számottevően emelkedtek a vény nélkül kapható gyógyszerek árai Magyarországon. Egyes gyakran használt készítmények – például a megfázás elleni szerek, az orrsprayk és a fájdalomcsillapítók – esetében az áremelkedés akár a 40–50 százalékot is elérte. A jelenség a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is felkeltette, amely idén februárban két célzott vizsgálatot indított annak feltárására, hogy felmerülhetett-e versenysértő piaci magatartás.

A polckép szerepe a versenyben

Kutatások szerint a vásárlók nagyobb eséllyel választják azokat a termékeket, amelyek a patikák polcain szemmagasságban, jól látható helyen vannak elhelyezve. A polckép ezért fontos értékesítési eszköz, amely akár az árak alakulására is hatással lehet, hiszen a könnyebben elérhető – gyakran drágább – készítmények iránt nagyobb lehet a kereslet. „A GVH a februárban elindított egyik vizsgálatában azt kívánja feltérképezni, hogy a vizsgálat alá vont vállalkozások – így a BENU Magyarország Zrt. érdekkörébe tartozó gyógyszertárak és a velük egy vállalkozáscsoportba tartozó Phoenix Pharma Zrt. – a versenyjogi szabályok maximális figyelembevételével alakítja-e ki a polcképét. A hatóság által indított vizsgálat a recept nélkül kapható, ún. szisztémás fájdalomcsillapítók piacára koncentrál” – ismerteti Sill Abigél, csoportvezető ügyvéd.

A versenykorlátozás gyanúja

A GVH gyanúja szerint a vizsgálat alá vont vállalkozások, valamint több gyógyszergyártó, illetve -forgalmazó cég (Sanofi-Aventis Zrt., Opella Healthcare Commercial Kft., Haleon Hungary Kft.) olyan piaci magatartást tanúsíthatnak, amely kiszoríthat más gyártók által kínált – esetlegesen kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú – készítményeket a gyógyszertári kiskereskedelmi értékesítésből. A Versenyhivatal vizsgálatának fókuszában vélhetően az olyan megállapodások lehetnek, amelyek ezen gyógyszergyártók vagy -forgalmazók részére preferenciát biztosítanak a termékeik gyógyszertárak polcain való elhelyezésére így pl. a legjobban látható és legjobban elérhető polchelyeket csak a „kedvezményezett” gyártók kaphatják meg. Ha bebizonyosodik a jogsértés – ami a piaci verseny csökkenését és a gyógyszertári növekedését eredményezteti –, akkor az érintett résztvevők magas összegű bírságokra számíthatnak.

Erőfölény gyanúja, több, mint száz településen

„Ezzel egyidejűleg a Versenyhivatal vizsgálja a Phoenix Pharma Zrt. és a BENU Magyarország Zrt. piaci magatartását is, mivel gyanúja szerint ezek a cégek visszaélnek a gazdasági erőfölényükkel. A GVH információi szerint ezen vállalkozások több, mint száz településen egyedüli szereplőként vannak jelen, így e körben valószínűleg gazdasági erőfölénnyel rendelkeznek” – egészíti ki Fodor Eszter, szenior ügyvéd. Önmagában nem jogsértő, ha egy vállalkozás egyedüli szereplőként van jelen a piacon vagy gazdasági erőfölénnyel rendelkezik. A GVH azt vizsgálja, hogy az érintett cégek visszaéltek-e ezzel a helyzettel, például indokolatlanul magas árak alkalmazásával, diszkriminatív feltételekkel vagy más nagykereskedők kiszorításával. A vizsgálat jelentőségét növeli, hogy a Versenyhivatal az utóbbi években csak ritkán indított erőfölénnyel való visszaélés miatt eljárást, így a mostani ügy megállapításai iránymutatóak lehetnek.

Mi várható a gyógyszerek piacán?

A GVH mostani vizsgálatai nem előzmény nélküliek: az elmúlt években több, gyógyszerreklámokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárás is indult. Az egyik érintett piaci szereplőre, az Opella Healthcare Commercial Kft.-re például 105 millió forintos bírságot szabtak ki a Normaflore készítmény használati utasítással ellentétes reklámozása miatt. A piacot emellett az a tavaly júliusi megállapodás is befolyásolja, amelynek keretében a gyártók, nagykereskedők és patikák önkéntes ár- és árréskorlátozást vezettek be 34 nagy forgalmú, vény nélkül kapható készítményre. „A mostani vizsgálatok eredménye komoly befolyással lesz a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán működő nagykereskedők, patikahálózatok és gyártók jövőbeni magatartására. A vizsgálatok – a tényállás tisztázását követően – érdemben fogják befolyásolni a polckép kialakítási gyakorlatokat és a lokális piaci működést” – vélik a Jalsovszky szakértői.