Szívbarát étrenddel csökkenthetjük a kognitív hanyatlás kockázatát – új vizsgálati eredmény

Az eredmények tovább erősítik azt a szemléletet, hogy a kardiovaszkuláris prevenció és az agy egészségének megőrzése szorosan összefügg.

Egy nagyszabású, hosszú távú kohorszvizsgálat eredményei szerint azoknál a középkorú felnőtteknél, kiknek étrendje leginkább hasonlított a DASH-típusú, szívbarát mintázathoz, alacsonyabb volt a későbbi szubjektív kognitív hanyatlás (SCD) kockázata. A legmagasabb étrendi adherenciát (diétában való kitartást) mutató csoportban a kockázati arány 0,59 volt a legalacsonyabb adherenciájú résztvevőkhöz képest, ami hozzávetőleg 41%-os relatív kockázatcsökkenésnek felel meg.

Ezeket az alapanyagokat ették a résztvevők

A vizsgálatban több ezer résztvevőt követtek hosszú időn keresztül. Az étrendi szokásokat validált kérdőívekkel, pontozórendszer alapján értékelték. A kedvezőbb eredmények a DASH- és mediterrán jellegű étrendhez hasonló mintázatot követőknél jelentkeztek, akik a következő tápanyagokat fogyasztották rendszeresen: sok zöldség- és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, hal, olajos magvak, mérsékelt tejtermékbevitel és alacsony arányú feldolgozott élelmiszer-fogyasztás jellemezte étrendjüket.

Érrendszer és agy – közös patofiziológiai tengely

A vizsgálat egyik legfontosabb üzenete, hogy az agyi és a kardiovaszkuláris egészség nem választható el egymástól. A kognitív hanyatlás egyik meghatározó rizikófaktora az érrendszeri károsodás: a krónikus gyulladás, az az érfal működési zavara (endotél-diszfunkció), az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás mind hozzájárulhatnak az agyi mikrokeringés romlásához.

A szívbarát étrend több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül fejtheti ki hatását:

• csökkentheti a szisztémás gyulladást,
• javíthatja az érfali funkciót,
• kedvezően befolyásolhatja a lipidprofilt,
• stabilizálhatja a vércukorszintet.

E tényezők együttesen lassíthatják az agyi struktúrák károsodásának ütemét, különösen akkor, ha az egészséges étkezést már középkorban bevezetjük.

Megfigyeléses adat – de konzisztens irány

A bemutatott vizsgálat ugyanakkor megfigyeléses jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat nem állítható teljes bizonyossággal, és a maradék zavaró tényezők – például az iskolázottság, a fizikai aktivitás vagy az általános életmód – teljes mértékben nem zárhatók ki.

Ugyanakkor az eredmények illeszkednek a korábbi epidemiológiai adatokhoz és szisztematikus áttekintésekhez, amelyek szerint a mediterrán jellegű étrend alacsonyabb demenciakockázattal és lassabb kognitív romlással társul.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A vizsgálat nem azt állítja, hogy az étrend önmagában megelőzi a demenciát. Inkább arra utal, hogy a kardiovaszkuláris prevenció és az agy egészségének megőrzése közös stratégiai alapokon nyugszik.

A középkorúként megkezdett intervenció – a vaszkuláris rizikófaktorok korai kezelése és az étrendi mintázat tudatos alakítása – hosszú távon kedvezően befolyásolhatja kognitív egészségünket is.

Források:

• JAMA Neurology – Chen H. et al. – Dietary Patterns and Indicators of Cognitive Function
• Advances in Nutrition (ScienceDirect) – Solfrizzi V. et al. – Mediterranean Diet and Cognitive Decline: A Review of Epidemiological Studies