Tudományos eredmény: megjósolható szív- érrendszeri események | Weborvos

A magyar lakosság harmadánál a „szívéletkor" évekkel is meghaladja a biológiai kort. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) szerint a nemzetközi irányelvek alapján, magyar adatokra szabott SCORE2 és SCORE2-OP modellek már matematikai pontossággal képesek megjósolni a következő 10 évben bekövetkező infarktus és más súlyos szív-érrendszeri események kockázatát.

Magas rizikó, „öregebb” szív

Magyarországon kiugróan magas a szív- és érrendszeri halálozás, hazánk az európai besorolás szerint magas kockázatú régió. Ugyanazok a vérnyomás- és koleszterinértékek egy magyar páciensnél nagyobb veszélyt jelentenek, mint Nyugat-Európában. A felnőttek jelentős részénél a szívéletkor 10–15 évvel is meghaladhatja a biológiai kort, ami növeli a korai infarktus és stroke kockázatát. „Magyarországon a szívbetegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek, annak ellenére, hogy ezeknek a tragédiáknak a 80 százaléka megelőzhető lenne. A probléma gyökere a láthatatlan rizikó: a magas koleszterinszint, a fel nem ismert érfali gyulladás és az enyhe, de tartós magas vérnyomás évekig nem okoz fájdalmat, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz az érrendszerben” – hívja fel a figyelmet prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Cél a rizikófaktor ismerete

A MKT kiemelt céljai között szerepel, hogy a diagnosztikába is beépüljenek a legfrissebb kutatási eredmények. Ilyen a SCORE számítási modell, amit az ESC (European Society of Cardiology – Európai Kardiológiai Társaság) beépített a rendszeresen frissített prevenciós irányelveibe. A SCORE2 (40–69 év) algoritmus nem csupán a pillanatnyi állapotot méri, hanem kiszámítja a következő 10 évben bekövetkező végzetes vagy nem végzetes érrendszeri esemény (infarktus, stroke) valószínűségét is. A SCORE2-OP (70 év felett) az idősebb betegek esetében alkalmazott modell, amely figyelembe veszi, hogy az életkor előrehaladtával többféle egészségügyi kockázat van jelen egyszerre. Így pontosabban
becsülhető meg a szív-érrendszeri események valódi jelentősége, és elkerülhető a felesleges túlkezelés.

„A magyar adaptáció lényege, hogy mi a SCORE2 algoritmust a magas kockázatú régióra érvényes szorzókkal alkalmazzuk. Ami Berlinben még sárga jelzés, az Budapesten már piros. Ezzel a szigorúbb megközelítéssel évente több ezer magyar ember életét menthetnénk meg” – hangsúlyozza Gellér professzor. Az a cél, hogy a páciensek ne csak egy laboreredményt kapjanak, hanem ismerjék meg a saját rizikószázalékukat is. „Az a célunk, hogy minden 40 év feletti magyar állampolgár tisztában legyen a saját rizikópontszámával. A statisztika nem sors, hanem lehetőség a beavatkozásra. Ha ismerjük a kockázatot, még van időnk megváltoztatni a jövőt” – teszi hozzá az elnök.

Mikor indokolt orvoshoz fordulni tünetmentesen?

Nincs szükség számolgatásra vagy táblázatok átnézésére, elegendő néhány kérdést őszintén végiggondolni.

• Férfiként idősebb vagy-e 40 évnél, nőkként pedig 50 évnél?
• Van-e a családban korai szív-érrendszeri betegség? (Szülőnél vagy testvérnél 55–60 éves kor előtt.)
• Dohányzol-e, vagy az elmúlt egy évben szoktál-e le a cigarettázásról?
• Nem tudod a koleszterinszintedet, vagy több mint két éve nem volt vérvételed?
• Előfordul, hogy a vérnyomásod 140/90 Hgmm fölé emelkedik? Esetleg nem mérték a vérnyomásodat már több mint 1 éve?
• Volt-e súlyos COVID-fertőzésed, és azóta tapasztaltál-e tartós fáradékonyságot, terhelhetőség-csökkenést?
• Mozgásszegény életmódot élsz-e, vagy ki vagy-e téve tartós stressznek?

Amennyiben legalább két kérdésre igen a válasz, indokolt időpontot egyeztetni a háziorvossal, aki a SCORE2 program segítségével pontosabb képet adhat a kockázatról. Ez az önellenőrzés nem helyettesíti a SCORE-számítást, csupán annak eldöntését segíti, hogy szükség van-e orvosi kockázatbecslésre (SCORE2).

Mi az a SCORE, és miért fontosabb, mint az otthoni vérnyomásmérő?

A modern orvostudomány ma már nem csak az aktuális állapotot nézi. Az Európai Kardiológiai Társaság által fejlesztett SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell egy komplex algoritmus. Nem azt határozza meg, hogy fennáll-e jelenleg betegség, hanem azt számítja ki, mekkora a kockázata annak, hogy a következő 10 évben súlyos, akár végzetes szív- és érrendszeri esemény (szívinfarktus vagy stroke) következzen be. A modell olyan változókat vet össze, mint az életkor és a nem, a szisztolés vérnyomás, a teljes koleszterinszint vagy a dohányzási státusz. Ez a kockázatszámítás lehetővé teszi, hogy még a súlyos esemény bekövetkezte előtt közbe lehessen lépni. A kockázatbecslés során az orvos meghatározza a szívéletkort. Előfordulhat, hogy valaki 45 éves, de az erei állapota alapján a szíve már 60 éves – és ha ez kiderül, akkor az állapotnak megfelelő egészségmegőrző stratégiát szükséges felépíteni.