Forró éjszakák: a rejtett veszély, amiről keveset beszélünk

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A nyári hőhullámok egészségügyi kockázatairól többnyire a nappali kánikula kapcsán esik szó, pedig a forró éjszakák hasonlóan veszélyt jelenthetnek. Ha a hőmérséklet éjszaka sem csökken, a szervezet nem tud regenerálódni, nő a szív- és érrendszer terhelése. Az egyre gyakoribbá váló meleg éjszakák miatt a probléma a jövőben tovább súlyosbodhat.

A szervezetnek a lehűlés a regeneráció feltétele

A hőség egészségkárosító hatásairól szóló figyelmeztetések rendszerint a nappali csúcshőmérsékletekre összpontosítanak. Az emberi szervezet számára azonban legalább ilyen fontos, hogy az éjszakai órákban megfelelően le tudjon hűlni. Alvás közben a testhőmérséklet természetes módon csökken, ami nélkülözhetetlen a pihentető alváshoz és a regenerációhoz.

Ha a hőmérséklet éjszaka is magas marad, gyakoribbá válhatnak az ébredések, romolhat az alvás minősége, és a szervezet kevésbé tudja kipihenni a nappali terhelést. A rossz alvás hosszabb távon hatással lehet az immunrendszer működésére, a mentális teljesítményre és a szív- és érrendszer egészségére is. A magas éjszakai hőmérséklet önálló egészségügyi kockázati tényezőnek tekinthető, amely a nappali hőségtől függetlenül is kedvezőtlen hatásokat válthat ki.

Nőhet a halálozás kockázata

A forró éjszakák következményei nem csupán az alvás minőségét érintik. Egy japán népességi adatokon végzett, több mint 24 millió halálesetet elemző vizsgálat szerint a meleg éjszakák idején 9–10 százalékkal magasabb volt az összes halálozás kockázata a normál hőmérsékletű éjszakákhoz képest.

Az Environmental Health Perspectives folyóiratban közölt eredmények alapján a hatás nemcsak közvetlenül jelentkezett, hanem akár több héten át is kimutatható maradt. A legjelentősebb összefüggést a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó halálozás esetében figyelték meg, de más betegségek kapcsán is emelkedett kockázat mutatkozott. A háttérben részben az állhat, hogy a szervezet a meleg éjszakák során nem képes megfelelően leadni a felhalmozott hőt, ami fokozott terhelést jelenthet a keringési rendszer számára.

A kórházi kezelések száma is emelkedhet

A forró éjszakák nemcsak a közérzetet rontják, hanem komoly egészségügyi következményekkel is járhatnak. Egy 2024-ben publikált tanulmány szerint összefüggés mutatható ki a magas éjszakai hőmérséklet és a kórházi felvételek számának növekedése között. Ha a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni az éjszakai órákban, másnap érzékenyebbé válik a hőterhelésre, ami különösen veszélyes lehet a krónikus betegséggel élők és az idősek számára.

Az idősebb korosztály fokozott kockázatnak van kitéve, mivel az életkor előrehaladtával romlik a szervezet hőszabályozó képessége, így nehezebbé válik a test lehűtése. Emellett sokan szív- és érrendszeri vagy anyagcsere-betegséggel élnek, amelyek tovább növelik a hőség egészségkárosító hatásait. Ilyenkor gyakoribbá válhat a kiszáradás, a vérnyomás-ingadozás és a különböző keringési problémák kialakulása. A nappali és az éjszakai hőség együttesen jelentősen fokozza az egészségügyi kockázatokat.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lehetnek

A felmelegedés nemcsak a nappalokat, hanem az éjszakákat is érinti. A mérések szerint a világ számos térségében egyre gyakoribbak azok az időszakok, amikor a hőmérséklet éjszaka sem csökken jelentősen. A század végére jelentősen növekedhet a meleg éjszakákhoz köthető halálozás. Az éjszakai felmelegedés egészségügyi következményeit sokáig alulértékelték, pedig ezek a hatások a jövőben egyre nagyobb népegészségügyi kihívást jelenthetnek.

A hőség elleni védekezésnek nem szabad kizárólag a nappali órákra korlátozódnia. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, a lakás hűvösen tartása, az esti és hajnali szellőztetés, valamint a hálószoba hőmérsékletének csökkentése. A szervezet számára ugyanis a regeneráció időszaka éppolyan fontos, mint a nappali védekezés a hőség ellen.

Források:

• The Lancet Planetary Health - Cheng He, Prof Ho Kim, Prof Masahiro Hashizume: The effects of night-time warming on mortality burden under future climate change scenarios: a modelling study
• Environmental Health Perspectives - Satbyul Estelle Kim, Masahiro Hashizume, Ben Armstrong: Mortality Risk of Hot Nights: A Nationwide Population-Based Retrospective Study in Japan
• The Lancet Regional Health - Yi Tong Guo, Ka Hung Chan, Hong Qiu: The risk of hospitalization associated with hot nights and excess nighttime heat in a subtropical metropolis: a time-series study in Hong Kong, 2000–2019
• Nature Medicine - Elisa Gallo, Marcos Quijal-Zamorano, Raúl Fernando MéndzeTurrubiates: Heat-related mortality in Europe during 2023 and the role of adaptation in protecting health