Az Alzheimer-kór korai jelei – és az állapotok, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, világszerte milliókat érintő, lassan előrehaladó idegrendszeri betegség. Bár a végleges gyógyítás jelenleg nem lehetséges, a korai felismerés kulcsfontosságú: lehetőséget ad a kezelés megkezdésére, a lassításra és az érintett, illetve családja felkészülésére. A tünetek sokszor alattomosan, fokozatosan jelennek meg, ezért nem könnyű megkülönböztetni őket a normális öregedéstől, a kimerültséggel, depresszióval járó kognitív problémáktól, vagy akár a túl kevés folyadék okozta kiszáradástól.

Fehér foltok a közelmúltban – az első figyelmeztető jel lehet

Az Alzheimer-kór egyik legkorábbi tünete a rövid távú memória romlása. Az érintett gyakran elfelejti, mit beszéltek meg vele percekkel korábban, többször rákérdez ugyanarra, elhagyja a tárgyait, és nem mindig tudja visszaidézni, hová tette őket. Ez túlmutat a normális feledékenységen: míg egy egészséges idős ember idővel rendszerint visszaemlékszik, Alzheimer esetén ezek a fehér foltok tartóssá válnak.

Tervezés és problémamegoldás nehézségei

A korai szakaszban az érintettek nehezebben boldogulnak olyan hétköznapi feladatokkal, amelyek több lépésből állnak, például bevásárlólista összeállítása, pénzügyek kezelése vagy egy recept követése. A koncentráció és a figyelem fenntartása is romlik, főként összetett helyzetekben.

Tájékozódási zavar

Az idő- és helyorientáció gyengülése szintén tipikus. Az érintett könnyen eltévedhet ismerős környéken, vagy elveszíti a fonalat abban, milyen nap van, melyik évszakot éljük. (Utóbbi tünettel azért vigyázni kell, mert egy, a mindennapi életritmusból kiesett, szociálisan magára maradt ember esetében nem feltétlenül a demencia jele, ha nem tudja, épp milyen nap van, vagy mi a dátum. Ha az illető nem iszik eleget és a kiszáradás miatt még zavart is, a laikus szemlélő könnyen – akart tévesen – demenciának értékeli az állapotot.) Gyakori, hogy egy-egy eseményt vagy dátumot más időponthoz kötnek, mintha „összecsúszna” a múlt és a jelen.

Nyelvi zavarok

A beszéd és írás is érintett lehet: az ember ilyenkor nehezen találja a megfelelő szavakat, körülír, vagy félbehagyja a mondatot, mert nem jut eszébe a kifejezés. A beszélgetések követése szintén kihívást jelent, a visszakérdezések gyakoribbá válnak. Ilyen tünetek kialvatlanság esetén is jelentkezhetnek, Alzheimer-kór kezdetén azonban rendszerint erőteljesebben és tartósabban mutatkoznak.

Vizuális és térbeli észlelési problémák

Az Alzheimer nemcsak a memóriát érinti. A betegség korai jelei is lehetnek a látás és térérzékelés zavarai: nehezebb a távolságok felmérése, a színek megkülönböztetése, vagy az olvasás. Ezek a panaszok balesetveszélyt hordozhatnak, például vezetés közben.

Hangulati és viselkedésbeli változások

Az érintettek gyakran válnak visszahúzódóvá, elvesztik érdeklődésüket korábbi hobbijaik iránt, akár az Alzheimer miatt is megjelenhet depresszió, apátia, fokozott szorongás vagy ingerlékenység. A környezet sokszor először ezeket a változásokat érzékeli. A kivizsgálás mindenképpen hasznos, mert ha csupán depresszió vagy egyéb mentális probléma áll a háttérben, azt is érdemes szakorvos segítségével kezelni. 

Mindennapi tevékenységek romló ellátása

A rutinfeladatok – főzés, öltözködés, gyógyszerek rendszeres szedése – nehezebbé válnak. A döntéshozatal is gyengülhet: az érintett hanyagolhatja a higiéniát, rossz pénzügyi döntéseket hozhat, vagy az öltözködésben választ furcsán oda nem illő ruhákat. Ilyenkor érdemes azt is átgondolni, történt-e az illető életében olyan esemény, ami magyarázhatja az intenzív lelki elbizonytalanodást. Ha azonban a tünetek tartósak vagy kifejezettek, mindenképpen indokolt neurológushoz fordulni a tisztánlátás érdekében.

Ezért kulcsfontosságú a korai felismerés

Az Alzheimer-kór jellegzetes agyi elváltozásai (plakkok, tau-fehérje csomók) évekkel a tünetek előtt kialakulnak. Ha időben diagnosztizálják, lehetőség nyílik lassító terápiákra, a biztonságos környezet kialakítására és a család felkészítésére. Bár a betegség lefolyását nem lehet visszafordítani, a rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend, szellemi aktivitás és a társas kapcsolatok erősítése hozzájárulhat a kognitív hanyatlás lassításához.

A kivizsgálás egyértelműsítheti a diagnózist

A feledékenység vagy bizonyos hangulati-, viselkedésbeli változások önmagukban még nem jelentik az Alzheimer-kórt, de ha több korai tünet együtt jelenik meg, fontos neurológushoz fordulni. A diagnózist kognitív tesztek, képalkotó vizsgálatok és laboratóriumi biomarkerek erősíthetik meg. A korai lépések nemcsak az érintett életminőségét javítják, hanem őt és a családot is felkészítik a betegség kihívásaira.

Források:

Mayo Clinic Staff. (2023). Alzheimer’s disease – Symptoms and causes. Mayo Clinic

Alzheimer’s Association. (2023). 10 Early Signs and Symptoms of Alzheimer’s. Alz.org

Rush University Medical Center. (2023). 10 Early Signs of Alzheimer’s. Rush University

Masters, C. L. et al. (2015). Alzheimer’s disease. Nature Reviews Disease Primers. PMC

Selkoe, D. J. (2020). The Biology of Alzheimer’s Disease. Frontiers in Neurology. Frontiers Neurology

A kielégítő mennyiségű és minőségű alvás az idegrendszer egészségét is intenzíven védi. Ebben a cikkben nyugodt éjszakákat elősegítő tanácsokat találhatsz.