A University of Birmingham kutatói 155 különböző italmintát elemeztek sokak által mindennap fogyasztott meleg és hideg italok közül.
A Birmingham-i Egyetem kutatása világosan mutatja, hogy nemcsak a vízzel, hanem a mindennapi italainkkal is sok mikroműanyagot iszunk meg. A mikroműanyagoknak nincs tudományosan elfogadott definíciója, bár a legtöbb kutatásban az 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskéket sorolják ide. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatban kimutatott részecskék az italok csomagolásából és a gyártási folyamatból származtak, nem pedig a kerámia- vagy üvegbögréből, amelyből a forró italokat fogyasztjuk.
Mintavételül szolgált többek között a forró kávé, a tea, a jeges italok, a gyümölcslevek, az energiaitalok és az üdítők is. A kutatás kimutatta, hogy a meleg italokban jelentősen magasabb a mikroműanyag-koncentráció. Egy liter forró teában átlagosan kb. 60 darab mikroműanyag részecske található, ez bizonyult a legszennyezettebb italnak a vizsgálatok közül. Egy liter forró kávéban átlagosan 43 mikroműanyag volt kimutatható, a jeges kávében ez a szám 37 volt. A meleg italok esetében a hőmérséklet miatt lettek magasabbak az értékek, mert a hő gyorsítja a műanyag-leolvadást vagy leoldódást a csomagolóanyagokról. A gyümölcslevek, üdítők, energiaitalok esetén ez a szám kb. 30 mikroműanyag alá esik.
A kutatásban talált mikroműanyagok nagyon aprók voltak, méretük 10-157 mikrométeres tartományban mozgott. Összehasonlításképpen egy emberi hajszál kb. 70 mikrométer vastag. A részecskék egy része apró darabként, kisebb részük pedig szálak formájában jelenik meg. A szakemberek megállapították, hogy a mikroműanyagok leginkább az italok csomagolásából és a gyártási folyamatból kerülhettek a termékbe. Anyaguk alapján a legterjedetebb műanyagokból származnak, úgymint:
- polipropilén (PP), ami az élelmiszercsomagolások, poharak, kupakok anyaga;
- polisztirol (PS), ami az eldobható kávéspoharak, dobozok szívószálakban található meg;
- PET - a palackozott italok üvegeinek alapanyaga;
- polietilén (PE) - fóliák, taskakok és számos csomagolóanyag alapja.
A kutatók nemcsak laborban vizsgálták az italokat, hanem azt is megnézték, mennyit fogyaszt belőlük egy átlagos brit felnőtt. Az eredmények szerint a nők naponta testtömeg-kilogrammonként kb. 1,7 darab mikroműanyagot nyelnek le italokkal, a férfiak pedig kb. 1,6-ot. Ez egy 70 kilós embernél csak az italokon keresztül naponta több mint 100 mikroműanyag részecske elfogyasztását jelenti. Korábban a kutatások főleg a csapvízre és a palackozott vízre fókuszáltak, ahol kevesebb mikroműanyagot találtak. Most viszont kiderült, hogy az italaink – különösen a forró tea és kávé – sokkal több ilyen apró részecskét tartalmaznak. Ráadásul a vizsgálat csak a nagyobb darabokat (10 mikrométer fölött) tudta kimutatni, a még kisebb, nanoméretű műanyagokat nem látták.
Még kevés a biztos tudás, de a kutatások szerint a mikroműanyagok hozzájárulhatnak gyulladások kialakulásához, a bélflóra felborulásához, hormonális problémákhoz, májkárosodáshoz vagy a gyengébb védekezőképességhez. Fogyasztóként érdemes kerülni a műanyag csomagolásban lévő forró italokat, inkább üveg- vagy fémkulacsot használni. A gyártók és döntéshozók esetén szigorúbb szabályokra lenne szükség, hogy csökkenjen a mikroműanyag-terhelés, fontos lenne új csomagolóanyagokat használni. A Birmingham-i Egyetem kutatása világosan mutatja, hogy nemcsak a vízzel, hanem a mindennapi italainkkal is sok mikroműanyagot iszunk meg. A forró italok akár kétszer annyit tartalmazhatnak, mint a hidegek, így újra kell gondolnunk, hogyan csomagoljuk és fogyasztjuk az italainkat – különösen, ha forrón isszuk őket.
Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mi lehet az együttérzés ára a segítő szakmában dolgozók életében.