Életmóddal a demencia megelőzéséért? – A kutatások szerint működhet

Sokan idős korban is megőrzik szellemi frissességüket, miközben fiatalokat is érinthet a demencia. A tudomány egyre közelebb kerül annak megértéséhez, hogy mitől alakul ki ez a betegség, és mit tehetünk elkerülése érdekében.

Tény, hogy a demencia markáns kockázati tényezője az életkor: a 65 éves korosztály 1 százaléka érintett,és ez az arány 5 évente megduplázódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az öregedés önmagában demenciához vezetne. Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják: a kognitív hanyatlás nem kizárólag az életkor következménye, hanem olyan tényezők összjátékának eredménye, amelyekre életünk során – legalább részben – hatással lehetünk.

A demenciás esetek akár 40–45 százaléka is összefüggésbe hozható módosítható kockázati tényezőkkel – derült ki egy, a Lancetben közölt nagy nemzetközi elemzésből. Vagyis olyan hatásokkal, amelyek nem kizárólag genetikai adottságokból fakadnak, hanem életünk során alakulnak – gyakran már jóval az időskor előtt.

Nem csak a genetika számít

A kutatók egyre több figyelmet fordítanak azokra a tényezőkre, amelyek a mindennapi életünk részei, mégis hosszú távon hatással lehetnek az agyműködésre. Ilyen például a halláscsökkenés, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, valójában azonban csökkenti az agyat érő ingerek mennyiségét. Ha az idegrendszer tartósan kevesebb információt dolgoz fel, az hozzájárulhat a kognitív funkciók romlásához.

Hasonlóképpen fontos a társas kapcsolatok szerepe. Az elszigetelődés nem csupán lelki teher, hanem neurológiai szempontból is kockázati tényező. A rendszeres emberi kapcsolatok és a mentális aktivitás ezzel szemben védő hatásúak lehetnek.

Az alvás és a mentális állapot szerepe

Az alvás minősége szintén kulcstényező. A pihenés során az agy olyan folyamatokat indít el, amelyek segítik a felhalmozódó káros anyagok eltávolítását. A tartós alváshiány vagy a rossz alvásminőség ezért hosszú távon növelheti a demencia kialakulásának esélyét.

A depresszió szintén nemcsak pszichés állapotként értelmezhető, hanem az agyi működésre is hatással van. Kezeletlen formában hozzájárulhat a kognitív hanyatlás felgyorsulásához, és növelheti a demencia kockázatát.

Nem mindig elkerülhetetlen, de odafigyelést igényel

A világon jelenleg több mint 55 millió ember él demenciával, és ez a szám a következő évtizedekben várhatóan tovább nő. A demencia ugyanakkor nem az öregedés törvényszerű következménye, hanem egy olyan állapot, amelynek kockázata – bizonyos határok között – befolyásolható.

Ez a megállapítás ugyanakkor nem ígéret a teljes megelőzésre, csupán lehetőség a befolyásolásra. A hallásproblémák kezelése, a társas kapcsolatok fenntartása, a megfelelő alvás és a mentális egészség támogatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agyunk hosszabb ideig megőrizze működőképességét.

Források:

The Lancet Commission – Livingston G. et al. – Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report

World Health Organization – Risk reduction of cognitive decline and dementia