Futótűzként terjed az allergia – szakorvos beszél az okokról és a korszerű kezelésről

Az allergiás betegségek egyre több embert érintenek világszerte, kialakulásuk hátterében pedig összetett immunológiai és környezeti folyamatok állnak. Dr. Bata Zsuzsanna, az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatóhelyettese az allergiák kiváltó okairól, a modern életmód szerepéről és a legújabb kezelési lehetőségekről beszélt.

Az immunrendszer belső szabályozásával van gond

Az allergia valójában az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra – allergénekre – amelyek normális esetben ártalmatlanok lennének. „Amikor allergiáról beszélünk, általában azt feltételezzük, hogy egy konkrét anyag, mint például a parlagfű vagy a mogyoró, váltja ki a tüneteket. A valóság azonban sokkal összetettebb: az allergiás tünetek hátterében az immunrendszer túlzott reakciója áll, amely nem minden esetben köthető egyértelműen egyetlen kiváltó tényezőhöz. Éppen ezért az allergia pontos meghatározása sem egyszerű, hiszen az ilyen típusú immunreakciók olyan betegségekhez is vezethetnek – például csalánkiütéshez vagy ekcémához – amelyek inkább az immunrendszer belső szabályozásának zavarából fakadnak, mintsem egy konkrét külső hatásból” – mondja Bata Zsuzsanna.

A higiéniaelmélet és a gyermekkori hatások szerepe

A csecsemő- és kisgyerekkorban bennünket érő bakteriális hatások beszűkülése is hozzájárul ahhoz, hogy egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések. Erre épül az úgynevezett higiénia elmélet.

A hipotézis szerint a túlzottan steril környezet, a fertőzésekkel szembeni fokozott védekezés és a gyermekkori mikrobiális hatások csökkenése kedvezőtlenül befolyásolhatja az immunrendszer fejlődését. Az immuntolerancia zavara így növelheti az allergiás és autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. A bakteriális fertőzések komoly egészségügyi veszélyt is jelenthetnek, ezért fontos megtalálni az egészséges egyensúlyt a két véglet között.

A mogyoróallergiáról alkotott szemlélet is megváltozott

„Azt már tudjuk, hogy csecsemő- és gyermekkorban az immunrendszer rendkívül sokat fejlődik a külső környezeti hatásoknak köszönhetően. Nincsen azonban jól bevált recept arra, hogy pontosan mikor, mit kell tenni. Általános irányelvek vannak, de azok is változnak. Erre a legjobb példa a mogyoróallergia” – mondja az allergológus.

Kezdetben úgy hittük, hogy akkor védjük meg a gyermeket a mogyoróallergiától, ha 2–3 éves koráig egyáltalán nem adunk neki. Később mégis kiderült, hogy ennek ellenkezője igaz – ha a szervezet már csecsemőkorban találkozik a mogyoróval, kisebb eséllyel alakul ki allergia.

Az allergia az életminőséget is súlyosan ronthatja

Az allergia bizonyos esetekben – mint a méh- és darázsméreg-allergia esetén – súlyos, akár halálos reakciót is eredményezhet. Az allergiás tünetek ugyanakkor, még ha nem is jelentenek közvetlen veszélyt, jelentősen ronthatják az érintettek életminőségét.

„Ha valakinek például atópiás dermatitisze (ekcémája) van, fiatal, nem fog belehalni, de tönkreteszi a betegség az egész fiatalkorát. Feladatunk, hogy segítsünk rajtuk, hiszen nem hagyhatjuk, hogy valaki úgy élje le a fiatalkorát, hogy állandóan gyulladt és viszket a bőre” – fogalmaz Bata Zsuzsanna.

A környezeti allergének közül a pollen és a poratka a leggyakoribb

A szakember szerint az allergiás tüneteket – például a szénanáthát, szemgyulladást vagy bőrviszketést – leggyakrabban környezeti allergének váltják ki. A házi poratka egész évben okozhat panaszokat, míg a szezonális tünetek hátterében sok esetben a különböző pollenek állnak.

„Az, hogy ezek az allergének kinél, milyen típusú tüneteket okoznak, például kinek lesz szénanáthája, vagy azzal együtt kötőhártya-gyulladása is, egyénenként eltérő. De az is változó, hogy egy parlagfű miatti szénanátha az évek alatt hogyan válik egyre súlyosabbá, míg akár a tüdőszövetet is érintve allergiás asztmává alakul. Ezért nem érdemes a tüneteket kezeletlenül hagyni, mert a tartós gyulladás orrfolyást, tüsszögést és akár más, kellemetlen panaszokat is okozhat, amelyek nagyban rontják a betegek életminőségét” – mondja az allergológus.

Az ételallergiás esetek száma is növekszik

Az allergia nemcsak attól alakul ki, hogy egy idegen anyag – például pollen vagy poratka – bekerül a szervezetbe, hanem attól is, hogy közben ez az anyag irritálja a bőrt vagy a nyálkahártyát. Az immunrendszer ezt úgy érzékeli, mintha valamilyen veszélyes támadás érte volna a szervezetet.

Emiatt sokkal erősebben reagál az adott anyagra, és kialakulhat az allergia. A házi poratka példája nagyon jól mutatja ezt: az atka egyik enzimje károsíthatja a bőr, vagy a nyálkahártya felszínét védő sejteket. A szervezet riadót fúj, és allergiás reakció alakul ki az atka fehérjéivel szemben.

A deszenzitizáció oki kezelést jelenthet

Az allergiás tünetek oki kezelésére az úgynevezett deszenzitizációt alkalmazzák, vagyis az allergénspecifikus immunterápiát. Ennek a lényege, hogy nagyon pici dózissal indítva, egyre nagyobb dózisban adagolják azt az anyagot, amelyre a páciens allergiás. Ez különösen hatékony kezelés lehet a méh- és darázsméreg-allergia esetén.

Az immunterápia oki kezelésnek számít, de az utóbbi évtizedekben az allergiás betegségek tüneti kezelésében is számos előrelépés történt. „Ma már a különböző biológiai terápiákkal egészen jól lehet blokkolni az immunrendszer kóros működése miatt kialakuló szöveti és sejtszintű hatásokat. Bár az, hogy ezek a terápiák mennyire képesek a betegség lefolyását hosszú távon módosítani, még nem teljesen világos, de egyre több adat utal arra, hogy minél korábban kezdjük a kezelést, annál hatékonyabban állítható meg a kóros immunfolyamat kialakulása” – tájékoztat Bata Zsuzsanna.