Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a gesztációs diabétesz anyára és babára vonatkozó kockázatait?
A terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz, GDM) egy olyan állapot, amikor a kismama szervezetében a várandósság ideje alatt alakul ki magas vércukorszint, amelyet a terhesség előtt nem észleltek. A terhesség során a méhlepény hormonjai megnehezítik az inzulin (a vércukorszintet szabályozó hormon) hatását. Emiatt a szervezetnek több inzulinra van szüksége. Ha a hasnyálmirigy ezt nem tudja elegendő mennyiségben előállítani, akkor a vércukorszint megemelkedik. A kismamák általános cukorbetegség szűrése protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik. Ez azonban korábban (a 12-14. héten) is megtörténhet, ha a várandósság előtt a páciens inzulinrezisztens volt, vagy a korábbi terhesség alatt már kialakult gesztációs diabétesz. Ha az eredmények határérték fölöttiek, akkor diagnosztizálják a GDM-et.
Bárkinél kialakulhat, azonban nagyobb a kockázat akkor, ha a családban van cukorbetegség, ha a kismama túlsúlyos vagy 30 év feletti, ha korábban nagy súlyú babát (4 kg felett) szült vagy ha korábbi terhességében már előfordult GDM. A terhességi cukor veszélye az anya esetében az, hogy megnő a 2-es típusú diabétesz későbbi kockázata. A kisbabanál pedig nagyobb születési súly, újszülöttkori alacsony vércukorszint és szülési komplikációk is előfordulhatnak. A terhességi cukor kezelése diétával és életmódváltoztatással kezdődik, azaz rendszeres, kiegyensúlyozott étkezéssel és mozgással. Ha ez nem lenne elég, akkor szükségessé válhat az inzulinkezelés. A kismama vércukorszintjét rendszeresen ellenőrzik, hogy a baba fejlődése biztonságban legyen. A szülés után a terhességi cukorbetegség legtöbbször megszűnik, de az érintett anyák kb. 50%-ánál évekkel később kialakulhat 2-es típusú cukorbetegség, ezért az utánkövetés nagyon fontos. A terhességi cukorbetegség világszerte az összes várandósság 1-14 százalékában jelentkezik, ám előfordulása egyre növekszik. Bár igaz, hogy az eleve túlsúllyal, elhízással küzdő kismamák a veszélyeztetettek közé tartoznak a terhességi cukorbetegség szempontjából, de tévhit, hogy csak náluk alakulhat ki ez az anyagcserezavar – mondja Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont - Prima Medica diabetológusa.
Ha nem kezelik a terhességi cukorbetegséget, az komoly kockázatokkal járhat, például veszélyeztetheti a magzat fejlődését, és megnő a terhességi magas vérnyomás (preeclampsia) rizikója is, ami kezeletlenül szintén súlyos komplikációkat okozhat. Ennél gyakoribb kockázatot jelent a nagyobb magzati testsúly, ami növeli a császármetszés esélyét, továbbá megnövekszik a szülési trauma, az újszülöttkori hypoglykaemia (alacsoony vércukorszint), hypocalcaemia (alacsony kálium szint a vérben), respiratorikus distress szindróma (légzési elégtelenség), hyperbilirubinaemia (magas bilirubin szint a vérben, mely sárgásághoz vezet) kockázata. Mindez azonban ritkán, nem kezelt diabétesz esetén fordul elő.
A terhességi cukorbetegség a szülést követően legtöbbször elmúlik, ugyanis a lepényi hormonok kiürültével az inzulinszükséglet gyorsan csökken. A szülés utáni ellátás magában foglalja a rendszeres ellenőrzésket és az egészséges életmód fenntarátást (étkezés, mozgás). A szoptatás előnye, hogy segítheti csökkenteni a vércukorszintet és az inzulinszintet. Az utánkövetés a protokoll szerinti gyakorlatban azt jelenti, hogy vércukorvizsgálatokat kell végezni a szülést követő napokban, a szülés után 6 héttel terheléses vércukorvizsgálat elvégzése szükséges, amit egy év múlva meg kell ismételni és 2 évente továbbra is szükség van erre a vizsgálatra. Ezenkívül minden olyan esetben orvoshoz kell fordulni, amikor a következő tüneteket tapasztaljuk: fokozott szomjúság, gyakori vizelés, száraz száj, bőrviszketés. Fontos tudni, hogy a cukorbetegség sokszor tünetmentes marad. A terhesség alatt felépített egészséges életmód a későbbiekben is jelentős védőfaktort jelenthet a cukorbetegség elkerüléséhez.
Ha érdekel, miért tartják egyes szakemberek a cukorbetegséget civilizációs betegségnek, ezt a cikket ajánljuk.