Átfogó vizsgálati eredmények az autizmus kiegészítő terápiáinak hatékonyságáról

A vizsgálatot a Paris Nanterre University, a Paris Cité University és a University of Southampton kutatói készítették, melyben 248 összefoglaló tanulmányt elemeztek, több mint 200 klinikai kutatás és 10 000 résztvevő adatait áttekintve. A  tanulmány célja az volt, hogy felmérje, mennyire hatékonyak és biztonságosak az autizmus spektrumzavar (ASD) "kezelésére" használt komplementer, alternatív és integratív terápiák (CAIM: Complementary, Alternative and Integrative Medicines). Összesen 19 különböző kezeléstípust vizsgáltak, köztük volt például az állatasszisztált terápia, az akupunktúra, a gyógynövényes kezelés és a zeneterápia.

Nem találtak meggyőző bizonyítékot

A 2025 augusztusában publikált vizsgálat  nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a  vizsgált alternatív és kiegészítő terápiák megváltoztatják az autizmus spektrumzavar (ASD) fő vagy kísérő tüneteit sem gyermekek, sem felnőttek esetében. Az egyes módszerek által kimutatott pozitív eredmények jellemzően gyenge vagy alacsony minőségű bizonyítékokra épültek. A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy szükség van egy erős módszertani háttérrel rendelkező kutatásra, ezért elindítottak egy online platformot az elérhető adatok rendszerezésére. Mivel a kutatók nem találtak tudományos bizonyítékot az alternatív vagy integratív kezelések hatékonyságára, ezért a szakmailag már igazolt terápiákat javasolják, például a viselkedéses és fejlesztő intervenicókat. Ezek a módszerek szükség esetén segítik az autista gyerekek vagy felnőttek tanulását, fejlődését és mindennapi életét – részben a viselkedés formálásán keresztül, részben pedig a kommunikációs és szociális készségek fejlesztésével. A kutatásban résztvevő szakemberek szerint az alternatív módszereket körültekintően kell kezelni. 

 A hatékony terápia mindannyiunknak, hogy elfogadjuk a másik embert olyannak, amilyen

Az ASD-ről – sok a félreértés

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy neurodiverzitás, amely az agy működésében és fejlődésében megmutatkozó eltérésekre vezethető vissza. Az autizmus jellemzői a legkülönfélébb kombinációkban jelentkezhetnek. Az autisták viselkedése, kommunikációja, interakciója és tanulási módszerei részben eltérhetnek a többségétől. A neurodiverzitás 3 éves kor után diagnosztizálható, és egész életen át tart, bár tünetei idővel változhatnak. Ahogy az ASD-vel élő gyermekek serdülővé és fiatal felnőtté válnak, nehézségeik adódhatnak a barátságok kialakításában és fenntartásában, a kortársakkal és a felnőttekkel való kommunikációban, vagy abban, hogy megfeleljenek a munkahelyen a szigorú viselkedésbeli elvárásoknak. Gyakori pozitív eltérés lehet a neurotipikus emberekhez képest többek között a kiemelkedő memória, a nyelvérzék, az őszinteség, a részletekre való nyitottság. Fontos azonban tudni, hogy nincs két egyforma autista ember, és az autizmus nem betegség, tehát valójában nincs is szükség a gyógyítására. Amire szükség van, hogy sokféleségünket a társadalomban kölcsönös alkalmazkodással kezeljük, és legyünk tudatában annak, mi okoz nehézséget az autista embereknek egy neurotipikus világban.  

Nem betegség – neurodiverzitás 

Az autizmus háttere a tudomány jelenlegi állása szerint többtényezős, a genetika is szerepet játszik benne. A tudósok már évek óta próbálják azonosítani a felelős gént, géneket. Az már tény, hogy az ASD-t nem érzelmi depriváció vagy neveltetés okozza. Az autizmus spektrumzavarnak nincs ismert "gyógymódja", hiszen két, azonos diagnózissal rendelkező embernek nagyon eltérő igényei és készségei lehetnek. A Brit Nemzeti Autista Társaság álláspontja is az, hogy az autizmus ellen nincs szükség "gyógymódra": dieverzitásnak, nem pedig hátránynak kell tekinteni. 

Tudtad, hogy a tápcsatorna egészsége hozzájárul a kiegyensúlyozott agyi működéshez és ez fordítva is így van? Cikkünkben Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzett egyetemi docens tájékoztat ennek a kapcsolatnak működéséről és megdöbbentő hatásairól.