Hatékony lépések a stroke megelőzésében, amelyeket 40 fölött mindenkinek be kéne tartani

Bár nem kizárólag rajtunk múlik, meglepően sok mindent tehetünk a stroke és a szívinfarktus megelőzése érdekében. Érdemes sorra venni a sürgősségi szakorvos tanácsait.

Több mint 50 ezer beteg ellátása után Alex Wibberley brit sürgősségi szakorvos egy kísértetiesen hasonló mintázatra lett figyelmes. Azt állítja, hogy a kórházba szívrohammal vagy sztrókkal bekerülő betegek többsége elkövet egy végzetes hibát: évekig, sőt évtizedekig figyelmen kívül hagyják a testük halk, de egyértelmű segélyjelzéseit – olvasható az Egészségkalauz cikkében.

Az „új normális” csapdája

A sürgősségi osztályon az orvosok gyakran csak a jéghegy csúcsával találkoznak. Wibberley doktor szerint a 50 év feletti betegek többségénél a baj nem a semmiből csap le.

„Megnézzük a leleteket, és látjuk, hogy a tragédiához vezető útra már tíz-tizenöt éve rálépett a páciens. Senki nem vette észre, vagy ami még rosszabb: senki nem reagált rá” – meséli az orvos.

A hatos lista: Az életmentő mutatók

Wibberley szerint a modern orvoslás zseniális, ha tűzoltásról van szó, de elkeserítően gyenge a megelőzésben. Ezért azt javasolja, hogy mindenki – de 40 felett kötelezően – évente ellenőriztesse ezt a hat alapvető mutatót. Ezek pontosan azok a számok, amiket a sürgősségin is elsőként néznek, amikor valaki az életéért küzd – csak akkor már sokszor késő.

Amit évente ellenőriztetnie kell:

1. Vérnyomás: a néma gyilkos, ami észrevétlenül roncsolja az ereket.
2. Vércukorszint: az anyagcsere-egészség alapköve.
3. Vérzsírok (koleszterin és triglicerid): az érfalak állapotának hírnökei.
4. Vesefunkció: a szervezet szűrőberendezésének állapota.
5. Májfunkció: a test vegyi gyárának visszajelzése.
6. Nyugalmi pulzus: a szív teherbírásának mutatója.

Az életmód nem apró részlet, hanem a történet főszereplője

A laboreredmények mögött szinte mindig ott húzódik a mindennapi életmód. A kevés mozgás, a feldolgozott ételek, a tartós stressz és az alváshiány lassan, de biztosan alakítják át a szervezet működését. Nem egyik napról a másikra történik – éppen ez benne a veszélyes.

Sokan megnyugszanak, ha egy-egy laboreredményük a „normál tartományban” van. Ez érthető, de érdemes egy lépéssel tovább gondolkodni. Az optimális értékek nem mindenkinél ugyanazt jelentik, és a trendek – azaz az időbeli változások – legalább olyan fontosak, mint az aktuális számok.

Ha például vérnyomásunk évről évre lassan emelkedik, még akkor is érdemes odafigyelni, ha egyelőre nem lépi át a határértéket. A szervezet ilyenkor már jelez – csak még nem elég hangosan.

Ha érdekelnek a szív- és érrendszeri érintettséget mutató egyéb jelek és a megelőzés további módjai, ajánljuk az Egészségkalauz cikkét.