Járványszerűen terjed a rövidlátás – tudományos körökben betegségként kezelik

A National Academies of Sciences, Engineering and Medicine 2024-ben kiadott Myopia: Egyre gyakoribb betegség okai, megelőzése és kezelése című tanulmánya azt javasolja, hogy a rövidlátást hivatalosan is orvosi diagnózisként ismerjék el. A myopia világméretű növekedése, valamint annak lehetséges egészségügyi következményei (pl. súlyosabb szemproblémák) miatt a szerzők hangsúlyozzák, hogy a rövidlátás nem csupán egy refrakciós hiba, hanem komplex állapot, amely megelőzést és kezelést igényel.

A szabadban töltött idő segít a szemünknek

A tanulmány napi egy-két órát javasol a szabadban tartózkodásra – különösen a gyermekeknek – mert élénkebb és változatosabb fénnyel stimulálja a szemet, valamint más szemmozgást és fókuszt igényel, mint a beltéri tartózkodás. További kutatásokra azonban még szükség van, de a bizonyíték egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a szabadban töltött idő csökkenti a rövidlátás kialakulásának kockázatát. A rövidlátás egy világszerte egyre elterjedtebb betegség, ezért komolyan kell venni mind a myopiát, mint az emberek életére gyakorolt hatását.

A rövidlátás legfontosabb szövődményei

Szövődményei közül a legismertebbek a retinaszakadás és retinaleválás. A jelenség hátterében az állhat, hogy a "megnyúlt szemgolyó" miatt a retina elvékonyodik és könnyebben szakad. A leválás súlyos látásvesztést okozhat, ha nem kezelik sürgősen. Myopiás makuladegeneráció esetén a retina központi részén (makulán) kóros elváltozások alakulnak ki, például hegesedés, vagy új, kóros érképződés. Ez lassan romló, gyakran visszafordíthatatlan látásvesztéshez vezethet. A rövidlátók körében gyakrabban fordul elő nyitott zugú glaukóma (zöldhályog). A szemnyomás károsítja a látóideget, fokozatos látótér-kiesést okozva. A szövődmények körébe tartozik a szürkehályog kialakulása is, különösen a hátsó tok alatti típus gyakoribb rövidlátóknál. A myopia fényérzékenységet okoz és csökken az érintettek látásélessége is. 

További kutatások szükségesek

A tanulmány szerint még mindig sok a bizonytalanság a "közeli munka" (például képernyőhasználat) hatásával kapcsolatban, vagyis hogy ez miként befolyásolja a rövidlátás kialakulását és súlyosbodását. Bár a kutatások megerősítik, hogy a látásunkat befolyásoló „vizuális diéta” – például a fényforrások típusa, színe és kontrasztja – szerepet játszhat a szem fejlődésében, számos részlet még nem ismert. Állatkísérletek és tudományos vizsgálatok adnak némi támpontot, de további kutatások szükségesek. A diagnosztikai technológiákkal foglalkozó szakembereknek fejlettebb vizsgálati módszereket kell kidolgozniuk, hogy jobban megértsük, hogyan alakul a rövidlátó szem, és miként hat rá a környezet, a fényviszonyok és a vizuális szokások.

A rövidlátó gyermekek felismerése és kezelése

Számos társadalmi és gazdasági tényező nehezíti a gyermekek megfelelő szemészeti ellátását. Sok szülő nincs tisztában a szemvizsgálat fontosságával, nehéz hozzáférni szemész szakorvoshoz, és a kezelési előírásokat sem mindig tartják be. Szükséges lenne, hogy minden gyermek még az iskola megkezdése előtt látásszűrésen, és ha kell, szemvizsgálaton essen át, ahol szükség esetén szemüveget is tudnak (akár térítésmentesen) biztosítani számára.

Ha szeretnél többet tudni a retinaleválásról, ezt a cikket ajánljuk.