Mérgezések Magyarországon: okok, előfordulás és megelőzés

A mérgezések leggyakrabban az otthoni környezetben fordulnak elő, és gyakran hétköznapi vegyi anyagokkal vagy gyógyszerekkel történnek, akár véletlen, akár szándékos módon. Mérgezés során a szervezetbe olyan toxikus anyag jut, amely károsítja az egészséget, súlyos esetben pedig halált is okozhat. A mérgek bejuthatnak a szervezetbe a bőrön, nyálkahártyán, tápcsatornán vagy a légutakon keresztül, illetve közvetlenül a véráramba vagy izomba.

Emberi mérgezések előfordulása

Legnagyobb számban élvezeti és függőségi célból fordulnak elő mérgezések. Ezekhez az esetekhez jönnek továbbá az öngyilkossági kísérletek következményeként előforduló, vagy baleset miatt bekövetkezett mérgezések. A legtöbb mérgezést alkohol, kisebb arányban gyógyszerek, ipari és háztartási szerek, kábítószerek és egyéb anyagok, például növényvédő szerek okozták. Az ipari és háztartási vegyszerek, valamint egyéb anyagok esetében a mérgezések többsége véletlen baleset következménye. A halálos kimenetelű mérgezések leggyakrabban gyógyszerek, illetve ipari és háztartási szerek okozta expozíciók következtében történtek. A 2024‑es évben Magyarországon 27 594 mérgezési esetet regisztráltak, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest; ezek közül 18 619 eset alkoholmérgezés volt – az összes mérgezés mintegy 67 százaléka. A nem alkohol eredetű mérgezések leggyakoribb oka a szuicid szándék volt (39%), amelyeket főként gyógyszermérgezések jelentettek. Az élvezeti/függő és véletlen mérgezések többsége férfiakat érintett, míg az öngyilkossági és egyéb szándékból bekövetkező mérgezések gyakoribbak voltak nőknél.

Alkohol és kábítószer okozta mérgezések

Mérgező anyagoknak az olyan természetes vagy szintetikus vegyi anyagokat nevezzük, amelyek egy meghatározott adag (dózis) felett mérgezéses tüneteket, vagy súlyos esetben akár halált is okozhatnak. Egyik leggyakoribb mérgezés típus az alkohol és a kábítószer okozta mérgezések. Heveny alkoholmérgezés akkor alakul ki, ha valaki rövid idő alatt nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt. Az alkohol túlzott bevitele súlyos zavartságot, eszméletvesztést, valamint komoly, akár életveszélyes állapotot is okozhat. Kábítószerek használata esetén a túladagolás valós és gyakran előforduló kockázat, amely többnyire véletlenül következik be, de előfordulhat szándékosan, akár öngyilkossági szándékkal is. A kábítószer birtoklását, fogyasztását és kereskedelmét Magyarországon a törvény szigorúan tiltja és bünteti. A kábítószer-használat súlyos egészségügyi kockázatokkal jár.

Gyógyszer-túladagolás

Kellő körültekintés nélkül alkalmazva, túladagolva az orvos által felírt gyógyszerek veszélyesek lehetnek, akár halált is okozhatnak. A gyógyszermérgezések több mint fele öngyilkosság miatt következik be. Kisebb arányban fordulnak elő véletlen, illetve élvezeti/függő indok okozta mérgezések. A gyógyszer-túladagolás akkor nem minősül szándékosnak, ha valaki véletlenül vesz be gyógyszert, vagy véletlenül nem megfelelő gyógyszert vagy túl sok gyógyszert vesz be. A legtöbb mérgezést a központi idegrendszerre ható gyógyszerek okozzák. Jellemző továbbá a különböző gyógyszerek együttes vagy alkohollal történő egyidejű használata miatt bekövetkező mérgezés is.

Mérgező anyagok otthon

A mérgezést okozó háztartási vegyszerek a lakás szinte valamennyi helyiségében megtalálhatók, és komoly veszélyt jelentenek a kisgyermekek egészségére és testi épségére. A háztartási szerekhez köthető sérülések és mérgezéses balesetek több mint fele az 1–4 éves gyermekeket érinti, amelyek leggyakrabban a nem megfelelő tárolásból és a szülői figyelmetlenségből adódnak. Ezeknek az eseteknek jelentős része azonban kellő körültekintéssel és megfelelő ismeretekkel megelőzhető lenne.

Az alábbi, háztartásban előforduló szerek okozhatnak sérülést vagy mérgezést:

• mosó- és mosogatószerek, általános tisztítószerek, mosógél-kapszulák, folteltávolítók, fehérítő- és fertőtlenítőszerek, WC-tabletták, WC-illatosítók;
• klórgáz (hypokloritos és savas tisztítószerek, például klórtartalmú szerek és vízkőoldó vagy klórtartalmú szerek és ecet összeöntése során fejlődő, nagyon mérgező gáz);
• illóolajok (például menta, eukaliptusz);
• körömlakklemosó, parfüm, after shave;
• benzin, lámpaolaj, grillbegyújtó folyadék;
• festéklemarók, rozsdaoldók, hígítók;
• téli szélvédőmosó, fagyálló;
• rágcsáló-, rovarirtó és növényvédő szerek;
• gombelem;
• higany (régebbi típusú lázmérőkben, fénycsövekben fordulhat elő);

Véletlen lenyelés esetén gyakorlatilag nem mérgező anyagok pl. a testápolók, smink termékek, ceruzabél, filctoll, gyurma, vízfesték, szilikagél, gyertya, papírragasztó, újságpapír, kontaktlencse folyadék. Mérgező anyagok nemcsak a háztartásokban, hanem a családi házak kertjeiben is előfordulhatnak. A növények okozta mérgezések döntő hányada elsősorban a 4 évnél fiatalabb gyermekeket érinti. A kerti növények közül mérgezést okozhat például a tűztövis, a vadgesztenye, az aranyeső, a tiszafa, a fehér fagyöngy, a hóbogyó, a ricinus, a leander, a magyal, a borostyán, a fagyal és a nárcisz. Bár a kertekben növekvő gombák között kis valószínűséggel lelhetők fel mérgező fajták, ajánlott ezek ismerete, mivel a gombamérgezés súlyosan károsítja az egészséget, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet.

Mérgező gázok

Mérgező gázok több forrásból juthatnak a légutakba, például fűtés során keletkező szén-monoxidból, munkahelyi balesetekből vagy háztartási vegyszerek keveréséből. Belégzésük az enyhe irritációtól akár életveszélyes állapotig terjedő károsodást okozhat, nemcsak a tüdőben, hanem a szívben és az idegrendszerben is. Jellemző tünetei a köhögés, torok- és orrirritáció, duzzanat, légszomj, valamint szem- és bőrirritáció. Az egyik legveszélyesebb a szén-monoxid (CO), amely belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét. Mivel a CO színtelen, szagtalan és íztelen gáz, vagyis az ember számára nem érzékelhető, „csendes gyilkosnak” is nevezik. Ez a gáz annyira mérgező, hogy ha eléri a lakás levegőjének 1,28 térfogatszázalékát, három percen belül halált okoz. A fűtés közben keletkező szén-monoxidon kívül munkahelyi és otthoni balesetek során, a háztartásban használatos vegyszerek összekeverése folytán (pl. klórgáz), mezőgazdasági vegyszerek védőfelszerelés nélküli használata és számos egyéb ok miatt is előfordulhatnak gázmérgezések.

Veszélyjelek mérgezés esetén

Mérgezés gyanúja merül fel a megszokottól eltérő viselkedés (aluszékonyság, zavart tudat, levertség) koordinálatlan mozgás, görcsök, hányás, erős hasmenés, fénytől függetlenül kitágult vagy beszűkült pupillák, kipirult vagy sápadt bőr, verejtékezés, nyálfolyás és furcsa szagú lehelet esetén. Ha környezetünkben bárkinél fennáll a mérgezés lehetősége azonnal kell tárcsázni a 112 segélyhívószámot. A mentő kiérkezéséig további teendőkért hívható az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) zöld száma: +36 80 201 199. Az ETTSZ a hazai mérgezések megelőzése érdekében veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos, 24 órában elérhető sürgősségi telefonvonalat működtet. Mérgezés vagy annak gyanúja esetén a bejelentkező ügyeletes tájékoztatást nyújt az anyag vagy keverék veszélyességére, a várható tünetekre és a teendőkre vonatkozóan.

Sürgősségi információszolgáltatás mérgezés vagy annak gyanúja esetén:

+36 80 201 199 (0-24 órában, díjmentesen hívható – csak Magyarországról)

+36 1 476 6464 (0-24 órában, normál díj ellenében hívható – külföldről is).