Mitől lesz egy élelmiszer ultrafeldolgozott, és miért számít ez az egészségünk szempontjából?

A feldolgozott élelmiszer egyszerűen olyan étel, amelyet valamilyen módon megváltoztattak eredeti formájához képest. Ha bemegyünk egy élelmiszerboltba feldolgozott élelmiszerekkel vannak tele a polcok. Gyakran hallhatjuk, hogy érdemes korlátozni ezek fogyasztását. Azonban fontos tudni, hogy nem minden feldolgozott étel rossz. A Nemzetközi Élelmiszerinformációs Tanács (International Food Information Council, IFIC) meghatározása szerint feldolgozásnak számít minden olyan szándékos beavatkozás, amely az élelmiszert a fogyasztásra kész állapotig alakítja. Ez lehet például hőkezelés, pasztörizálás, konzerválás, szárítás és hűtés is. Minden élelmiszer, amelyet nem teljesen nyers formában fogyasztunk, bizonyos fokig feldolgozottnak számít. A lényeg azonban nem az, hogy történt-e feldolgozás, hanem az, milyen mértékű az átalakítás – hiszen éppen ez határozza meg döntően az élelmiszer táplálkozási értékét és egészségre gyakorolt hatását.

Feldolgozott ételek – mindenütt jelen vannak

Az élelmiszerek egészségre gyakorolt ​​hatása számos tényezőtől függ. A feldolgozottság mértéke mellett ezek közé tartozik még az élelmiszer tápanyagsűrűsége (tápanyagtartalom energiaegységenként) és az élelmiszer energiasűrűsége (energiatartalom térfogategységenként). Az alacsony tápanyagsűrűségű (például kevés fehérjét vagy vitamint tartalmazó), illetve a magas tápanyagsűrűségű, de kedvezőtlen összetételű (például sok telített zsírt vagy nátriumot tartalmazó) élelmiszerek, valamint a szélsőségesen nagy energiasűrűségű fogások hosszú távon kiegyensúlyozatlan étrendhez vezethetnek. Ennek következménye lehetnek táplálkozási hiányállapotok, krónikus betegségek – például elhízás, diszlipidémia vagy magas vérnyomás – vagy akár mindkettő egyszerre. 

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről

Az ultrafeldolgozott élelmiszer kifejezést egy brazil kutató, Carlos A. Monteiro vezette be 2009-ben, aki három kategóriába sorolja az ételeket:

1.  Minimálisan feldolgozott ételek – pl. hús, tej, zöldségek, gyümölcsök, amelyeket csak alapvető módon kezelnek (tisztítás, hűtés, csomagolás). Az egészségünk érdekében javasolt az étrendünk alapját friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerekre építsük.
2.  Kivont/előállított anyagok – például olajok, lisztek, cukor — olyan alapanyagok, amelyek nem önmagukban, hanem főzéshez használatosak. 
3. Ultrafeldolgozott élelmiszerek – ezeket úgy határozzák meg, mint ipari termékek, amelyek öt vagy több összetevőt tartalmaznak, köztük olyan adalékanyagokat is, amelyeket otthoni főzés során nem használunk. A közös jellemzőjük a hosszú összetevőlista, amelyben gyakran találunk tartósítószereket, mesterséges ízeket és állományjavítókat. Ide tartoznak a színes csomagolású nassolnivalók, a gyorséttermi fogások, a benzinkutaknál árult, készre gyártott ételek.

 Az ultrafeldolgozott ételek általában alacsony tápanyagsűrűségűek, sok bennük a só, cukor, zsír, viszont kevés bennük a rost és a vitamin. Ezeknek a típusú ételeknek a fogyasztása miatt az étrend kiegyensúlyozatlanná válhat. Az ilyen termékek könnyen fogyasztásra vagy melegítésre kész formában érhetők el, és ez ösztönözhet minket a nassolására, a gyors étkezésre. A „prémium” ultrafeldolgozott élelmiszerek — amelyek kevesebb sót, cukrot vagy több vitamint tartalmaznak — nem feltétlenül jelentenek valódi egészséges alternatívát. Az ultrafeldolgozott termékek fogyasztását lehetőleg kerüljük, vagy legalább minimalizáljuk.

Miért érdemes kerülni őket?

Bár az adalékok ízletesebbé tehetik az ételeket, gyakran növelik azok só-, cukor- és zsírtartalmát, ami hosszú távon fokozhatja az elhízás kockázatát, valamint hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is. A szakmai ajánlások szerint a hozzáadott cukor fogyasztását célszerű a napi energiafelvétel legfeljebb 10 százalékára korlátozni, ugyanakkor feltételes javaslatként még ennél is alacsonyabb bevitelt tartanak kívánatosnak. A Magyar Diatetikusok Országos Szövetsége által javasolt cukorfogyasztás is ennek megfelelő. A cukorfogyasztás a napi energiafelvétel 5 százalékára (ez kb. 6 teáskanálnyinak megfelelő cukormennyiség) való visszaszorításától feltételezhetően további egészségügyi előnyök várhatók (például a testtömeg karbantartása és a fogak egészsége szempontjából). Az ultrafeldolgozott ételek ezt az értéket könnyen túlléphetik.

Hogyan válasszunk okosabban?

Olvassuk el a címkéket, ha a hozzávalókat felismerjük, jó eséllyel kevésbé feldolgozott ételről van szó. Ha otthon főzünk jobban kontrollálhatjuk, hogy mi kerül az ételbe. Nem minden feldolgozott étel egészségtelen,  a hangsúly a mértéken és a választáson van, azonban az ultrafeldolgozott termékek esetében érdemes tudatosnak lenni. Van lehetőség egészségesebb alternatívát választani ezen termékek helyett, és az egészségünk érdekében érdemes is élni ezzel a lehetőséggel. 

Ha érdekel további információ az ultrafeldolgozott élelmiszerekről, ezt a cikket ajánljuk.