Rejtőzködő cukorbetegség – korai felismerése életet menthet

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú ideig tünetmentes marad, ezért sok érintett csak a szövődmények kialakulásakor szembesül állapotával. Az SZTE Science Podcast vendégeként Prof. Dr. Várkonyi Tamás diabetológus-endokrinológus a korai felismerés jelentőségéről, a megelőzés lehetőségeiről és a modern diabéteszkezelés összetettségéről beszélt.

A diabétesz sokszor rejtve marad

Az érintettek egy jelentős hányada nem tudja magáról, hogy cukorbeteg, mert a 2-es típusú diabétesz a szövődmények kialakulásáig sokszor nem okoz tüneteket.

„Sokan az úgynevezett prediabéteszes állapotban, vagyis a diabétesz előszobájában vannak. Mire a diagnózis megszületik, addigra a betegség már szövődményt hozott létre” – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Várkonyi Tamás, az SZTE Science Podcast vendége.

A korai felismerés és a kockázati tényezők szerepe

Az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója szerint a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerése kiemelt jelentőségű, mert a betegség kezdeti szakaszában még visszafordítható lehet. Vizsgálatok igazolták, hogy egy erőteljes életmódbeli változtatást követően a betegek körülbelül egyharmada hosszú távon prediabéteszes állapotban marad, egyharmaduknál kialakul a diabétesz, míg egyharmaduk esetében a betegség visszafejlődhet, és az egészséges anyagcsere is helyreállhat. A kialakuló cukorbetegségre elsősorban a kockázati tényezők, különösen az elhízás hívhatja fel a figyelmet.

„A zsírszövet kóros felszaporodására kell figyelni. Azért mondom ilyen definíciószerűen, mert nem biztos, hogy a testsúly önmagában számít, és az sem mindegy, hogyan helyezkedik el a zsír. A hasra lokalizálódó elhízás az egyik leggyakoribb ebben az állapotban. Ez a zsírszövet különösen aktív hormonálisan, és számos olyan előnytelen faktor szabadul fel belőle, amelyek a szív- és érrendszernek tesznek rosszat” – hangsúlyozta Várkonyi Tamás.

Életmóddal sokat tehetünk a megelőzésért

A diabétesz kialakulása ellen mozgással és megfelelő étrenddel tehetünk. Olyan ételeket kell fogyasztani, amelyek az inzulinrezisztencia csökkentésében játszhatnak szerepet. Kerülni érdemes a nagy zsírtartalmú élelmiszereket, így például a sertészsír, valamint az édességek rendszeres fogyasztását, miközben a rostdús ételek beépítése az étrendbe kifejezetten ajánlott. Inzulinrezisztencia esetén a túlzott sóbevitel sem kedvező, mivel ronthatja az inzulin hatékonyságát, hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez és fokozhatja a szervezet vízvisszatartását.

A diabétesz ma már komplex betegség

A beszélgetés során szóba került az is, hogy a diabéteszt ma már nem önálló betegségként, hanem összetett kórállapotként kezelik. A cukorbetegséghez gyakran társulnak szív- és érrendszeri, vese-, máj-, valamint anyagcsere-betegségek, ezért a terápiának ezek együttes kezelésére is ki kell terjednie. Az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinikáján is erre az integrált szemléletre épül a betegellátás.

„Itt egy olyan betegséghálóról, kóroktani faktorok összefüggéséről van szó, amely szinte beláthatatlanul összetett hatású, és komoly kihívás azok számára, akik felvállalják, hogy ezekkel a betegekkel foglalkoznak” – mondta a professzor.

Szerteágazósága miatt meg kell találni azokat a megjelenési formákat, amelyek egy-egy személyben dominálnak, mert nem biztos, hogy valakiben egyformán jelentkezik a vese, a máj, a cukoranyagcsere, a zsíranyagcsere vagy a magas vérnyomás kórképe. Van, akiben az egyik dominál, van, akiben a másik, és emiatt érteni kell valamennyi betegség kezeléséhez is.

Modern eszközök segítik a korai felismerést és a személyre szabott kezelést

A podcastban szó esett arról is, hogy milyen terápiás lehetőségekre számíthatnak azok, akiknél frissen diagnosztizálják a 2-es típusú cukorbetegséget. Várkonyi Tamás beszélt a diabéteszes betegek számára elérhető korszerű mérőeszközökről, a folyamatos szöveti glükózmonitorozást biztosító szenzorokról, valamint a személyre szabott terápiák egyre bővülő lehetőségeiről.

A cukorbetegség kialakulásának kockázata a hazai gyakorlatban is alkalmazott, validált Findrisk kérdőív segítségével mérhető fel, amely a személyes jellemzők és a családi halmozódás figyelembevételével segíti a veszélyeztetettek azonosítását. Várkonyi Tamás professzor ezt az eszközt ajánlja azok számára, akik szeretnék felmérni saját kockázatukat.

Több százezer magyar érintett lehet

Magyarországon néhány éve 780-800 ezer ismert felnőtt cukorbeteget tartottak számon annak alapján, hogy mennyien váltottak ki a diabétesz kezeléséhez felírt gyógyszert. Még meglepőbb, hogy a felmérések szerint mintegy 400 ezren nem is tudnak készülődő cukorbetegségükről.