Egyre súlyosabb gond az elhízás Európában és Magyarországon

Magyarországon több mint 5,5 millió ember él súlytöbblettel, miközben az elhízás Európa-szerte egyre súlyosabb népegészségügyi problémát jelent. A szakértők szerint az obezitás nem életmódbeli hiba, hanem krónikus betegség, amely számos súlyos szövődmény kockázatát növeli.

Európa egészében súlyosabb a helyzet

A becslések szerint 2030-ra Európában akár 90 millió embert is érinthet az elhízás, Magyarország pedig különösen érintett: a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A World Obesity Atlas 2025 szerint Európa a túlsúly és az elhízás szempontjából a világ egyik legérintettebb régiója. Ugyanakkor a legnagyobb krízis továbbra is az amerikai kontinensen figyelhető meg, ahol 2030-ra a felnőtt lakosság megdöbbentő aránya, mintegy 73%-a él majd 25 feletti BMI értékkel, vagyis túlsúllyal. Ázsiában főként Kína és India küzd az elhízás problémájával, viszont Afrikában várható a leggyorsabb növekedés: egyes régiókban akár 250%-os emelkedést jósolnak 2050-re, elsősorban az városiasodás és a gyorsan zajló életmódbeli változások következtében.

Bár az elhízás ma már láthatóan globális, civilizációs szintű egészségügyi probléma, egy friss kutatás szerint sokan továbbra is elsősorban egyéni felelősségként vagy személyes kudarcként tekintenek rá, ami erősítheti a témával kapcsolatos társadalmi megbélyegzést – ráadásul csupán az érintettek alig több mint harmada fordul orvoshoz segítségért.

„Magyarország az európai régiót tekintve különösen érintett: a felnőtt lakosság több mint fele él túlsúllyal vagy elhízással, és egyre egyértelműbb, hogy az elhízás nem izolált jelenség, hanem más súlyos betegségek kockázatát is jelentősen növeli. Lakosságarányosan hazánkban halnak meg legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul” – mondta Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

Extra kilók, extra szövődmények

Az obezitás nem pusztán esztétikai vagy életmódbeli kérdés, hanem krónikus, folyamatosan súlyosbodó betegség, amely számos egészségügyi kockázattal jár. Tudományosan igazolt, hogy növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 daganattípus kialakulásának kockázatát, emellett jelentős terhet ró a szív- és érrendszerre is, hozzájárulva például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kialakulásához.

Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését: az EU Safe Hearts Plan például kiemeli a rendszeres szűrések, valamint a BMI és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából.

„A kardiovaszkuláris betegségek továbbra is komoly népegészségügyi terhet jelentenek Magyarországon és a régióban egyaránt, ezért különösen fontos, hogy a korai felismerés és a betegközpontú, összehangolt kezelés nagyobb hangsúlyt kapjon az egészségpolitikai döntéshozatalban is” – hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla, hozzátéve: bízik abban, hogy egy már elkészült, több mint húsz hazai szaktekintély által kidolgozott, konkrét cselekvési tervet is tartalmazó stratégia mielőbb érdemi előrelépést hozhat a hazai kardiovaszkuláris ellátás fejlesztésében.

Az elhízás és a cukorbetegség kapcsolata

Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ráadásul az érintettek ellátása mindkét esetben több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Éppen ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása. A modern egészségpolitikai törekvések is egyre inkább az integrált, betegközpontú ellátási modellek irányába mutatnak, és erre hazánkban is mind nagyobb igény mutatkozik.

Egyre több gyermeket érint a probléma

Aggasztó tendencia, hogy a gyermekkori elhízás előfordulása is gyorsan növekszik Európában és Magyarországon. A háttérben genetikai, társadalmi és környezeti tényezők egyaránt állnak: a mozgásszegény életmód, a stressz, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése is hozzájárul a probléma súlyosbodásához. Mindezek miatt a hatékony kezeléshez és az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban.

Nem szégyen segítséget kérni

Az elhízással élők gyakran társadalmi megbélyegzéssel is szembesülnek, ami sokakat visszatart attól, hogy időben orvoshoz forduljanak. Pedig a korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsszerepet játszhat a szövődmények megelőzésében.

„Az elhízás elleni küzdelem nem kizárólag az egyén feladata: szükség van a megelőzést támogató oktatásra, szemléletváltásra az egészségügyi rendszerben, valamint olyan támogató környezet kialakítására, amely segíti a megfelelő szokások elsajátítását és ezen keresztül a súlycsökkentést. Az Európai Elhízás Elleni Nap fontos üzenete a tudatos megelőzés, az empátia és az ítélkezésmentes, betegközpontú ellátás fontossága is” – tette hozzá Prof. Dr. Merkely Béla.