SZTE-app segíti a gyermekkori magas vérnyomás felismerését

Adatvezérelt applikációt fejlesztettek a Szegedi Tudományegyetemen, amely a háziorvosok munkáját segíti a gyermekkori magas vérnyomás korai felismerésében és diagnosztikájában. A rendszer a gyermekek egyéni adatai alapján végez rizikóbecslést, támogatja a döntéshozatalt és a betegkövetést.

Adatvezérelt segítség a gyermekkori hipertónia felismerésében

Az egyre gyakoribb gyermekkori magas vérnyomás korai felismerését és pontos diagnosztikáját segíti az az adatvezérelt applikáció, amelyet Prof. Dr. Bereczki Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának tanszékvezető egyetemi docense és kutatótársai, Dr. Hidvégi Erzsébet Valéria és Dr. Jakab Andrea Emese fejlesztettek.

Az alkalmazás a háziorvosok mindennapi munkáját támogatja: a bevitt adatok alapján személyre szabottan értékeli a gyermek vérnyomását, rizikóbecslést készít, és iránymutatást ad a további teendőkhöz. Emellett nemcsak a szakszerű mérésben és a döntéshozatalban nyújt segítséget, hanem a betegkövetést is lehetővé teszi, ezzel erősítve a korai prevenciót és a hosszú távú egészségmegőrzést.

A gyermekkori és serdülőkori magas vérnyomás napjainkban egyre gyakoribb jelenség, amely szorosan összefügg a túlsúly növekvő arányával. A túlsúlyos gyermekek aránya életkortól függően már eléri a 20–25 százalékot, és közülük minden negyedik magas vérnyomással is érintett. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy Magyarországon európai összevetésben is magas a kardiovaszkuláris halálozás.

A szakemberek szerint a probléma kezelését nem felnőttkorban, hanem már gyermekkorban kell elkezdeni. „Az általunk fejlesztett applikáció a gyermekkori magas vérnyomás felismerésében támogatná a háziorvosokat. Adatvezérelt, gépi tanulási módszer alapján határozzuk meg, hogy egy adott gyermek esetében mi tekinthető normális vérnyomásértéknek, hiszen ez életkortól, nemtől és testmagasságtól függően változik” – hangsúlyozta Prof. Dr. Bereczki Csaba.

Prof. Dr. Bereczki Csaba / Fotó: SZTE NKI/Bartha Karina

Az applikáció elsősorban a háziorvosi munkát segíti

A fejlesztők célja, hogy az alkalmazás gyakorlati támogatást nyújtson a háziorvosok számára a gyermekkori magas vérnyomás felismerésében és kezelésében. Prof. Dr. Bereczki Csaba rámutatott: az elhízott és a normál testsúlyú gyermekek esetében eltérő diagnosztikai megközelítésre van szükség. Túlsúly esetén általában nagyobb a tolerancia, és első lépésként életmódváltást, elsősorban testsúlycsökkentést javasolnak. Ezzel szemben normál testsúlyú gyermekeknél a hipertónia hátterében gyakran konkrét ok – például örökletes hajlam, szív- vagy vesebetegség, illetve hormonális eltérés – áll.

A szakember hangsúlyozta: mindezt egy jól használható, rendszerezett formában kívánják a háziorvosok rendelkezésére bocsátani. Erre különösen nagy szükség van a vegyes praxisokban, ahol ugyanaz az orvos lát el gyermekeket és felnőtteket, és a gyermekgyógyászati tapasztalat sokszor korlátozottabb.

Támogatás a diagnosztikában és a döntéshozatalban

Az applikáció a diagnosztikai folyamat több pontján is segítséget nyújt. Lépésről lépésre vezeti végig az orvost a helyes vérnyomásmérésen, majd a bevitt adatok alapján kockázatbecslést készít. Ennek eredményeként megmutatja, hogy az adott esetben elegendő-e az életmódváltás, vagy indokolt további szakorvosi kivizsgálás, esetleg gyógyszeres kezelés elindítása.

A rendszer egy hazai fejlesztésű adatbázisra épül, amely normál testsúlyú gyermekek vizsgálatán alapul. A szakértők kiemelik: gyermekkorban minden esetben szükséges kizárni a másodlagos okokat – például szív-, vese- vagy endokrin betegségeket – még akkor is, ha túlsúly is jelen van.

Az alkalmazás a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékek mellett többek között a gyermek életkorát, nemét, testsúlyát és testösszetételére utaló paramétereket is figyelembe veszi. Ezek alapján automatikusan értékeli az adatokat, jelzi az esetleges kóros eltéréseket, és meghatározza a kockázat mértékét. Az adatok tárolásával a rendszer a betegkövetést is támogatja: a kontrollvizsgálatok során grafikusan is megjeleníti a változásokat.

Életmódváltás nélkül nincs tartós eredmény

A szakemberek szerint a prevenció kulcskérdés, különösen azokban az ellátási formákban, ahol erre kevesebb figyelem jut. A túlsúly a gyermekkori hipertónia egyik legfontosabb kockázati tényezője, ugyanakkor a megoldás nem merül ki pusztán az étrend megváltoztatásában.

A tartós javuláshoz rendszeres fizikai aktivitás is szükséges. A jelenlegi ajánlások szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás lenne ideális, ami napi átlagban minimum félórás aktivitást jelent. A mozgásszegény életmód és a növekvő képernyőidő azonban egyre inkább akadályozza ennek megvalósítását.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagukban a modern táplálkozási irányzatok sem hoznak áttörést, ha nem társulnak átfogó életmódbeli változtatásokkal. A hosszú távú eredményekhez elkötelezettség és tudatos életvezetés szükséges – ugyanakkor a szakértők szerint, ha a problémát már gyermekkorban sikerül kezelni, jelentősen csökkenthető a felnőttkori kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

Júniusban debütálhat az alkalmazás

A professzor hangsúlyozta, az applikáció fejlesztése is arra szolgál, hogy mérsékeljék a káros trendek hatásait és az ellátást az evidencia alapú, úgynevezett adatvezérelt gyermekgyógyászat irányába mozdítsák el. Vagyis egy meghatározott adatsor alapján lehessen levonni a következtetéseket, ami az orvosoknak is hatékony, gyakorlati segítséget nyújt abban, hogyan kezeljék az adott problémát.

Az applikáció hasznosítását és további fejlesztését az egyetem technológiatranszfer-cége, az SZTE TTC Zrt. (Szegedi Tudományegyetem Technológiatranszfer Központ) koordinálja. A projekt támogatására már sikeres pályázatot is benyújtottak. Mint megtudtuk, a rendszer béta tesztelése márciusban indult öt Szeged környéki háziorvos bevonásával. A rendszer hivatalos bemutatása júniusban várható, a „Kávészünet” elnevezésű rendezvényen, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete egyik legjelentősebb éves szakmai konferenciáján.

„Célunk, hogy az alkalmazás egy átfogó, gyermekkori és serdülőkori kardiovaszkuláris prevenció szerves részévé váljon, mely hatására reményeink szerint hosszú távon – 5–10 éves távlatban – mérhető javulás mutatkozhat a felnőttkori kardiovaszkuláris megbetegedések számában” – zárta gondolatait Prof. Dr. Bereczki Csaba.