A digitális eszközök ma már a családi élet megkerülhetetlen részei, a gyerekek szórakozása, tanulása és kapcsolattartása is többnyire az online térben zajlik.
Teljesen nem tudjuk kizárni a mindennapokból az okoseszközök használatát. A kihívás abban rejlik, hogyan alakítsuk a digitális világot kapcsolatépítő, fejlesztő élménnyé. A kulcs az együttműködés és a tudatos keretek megteremtése.
„Sok szülő azt tapasztalja, hogy a gyerek eltűnik a képernyő mögött, és egy idő után csak a játék vagy a videó marad, közös élmény nélkül. Pedig az eszköz lehet kapcsolatépítő is” – hangsúlyozza Koltói Lilla, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. Kutatások igazolják, hogy a közös, kooperatív online játékélmény erősíti a csapatmunkát, az összetartozás érzését és csökkenti a konfliktusok számát. A Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban 2018-ban megjelent kutatás kimutta, hogy barátok együtt játszva sokkal aktívabban működnek együtt, mint idegenekkel, továbbá a több társas interakció játék közben (barátokkal vagy idegenekkel) hozzájárulhat a pozitív szociális hatásokhoz, ha maga a játékhoz való viszony harmonikus.
Egy jól megválasztott film megtekintése is válhat közösségi programmá, ha a család utána megbeszéli a látottakat. „Az olyan filmek, mint például az Agymanók, remek alapot adnak az érzelmekről való beszélgetéshez” – javasolja a Koltói Lilla. A pszichológus szerint a gyerekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen a közös mozgás és a fizikai tapasztalatok megélése is. Egy családi főzés, társasjáték, kirándulás vagy sport nemcsak finommotorikát és problémamegoldó készségeket fejleszt, hanem az együttműködést is erősíti.
Az UNICEF 2021-es, a pandémia idején végzett felmérése ugyanakkor rámutatott arra, hogy a közös offline tevékenységek kiemelten fontosak a családi harmónia szempontjából. Érdemes lehet közös szabályokat felállítani, például vacsoraidőben mindenki leteszi a telefont, vagy a hétvégi délutánokat közös programoknak szentelik. A gyerekekkel fontos beszélgetni arról, hogy mi számít képernyőidőnek, és hogyan hat a figyelmükre, energiaszintjükre. Kamaszoknak segíthet az is, ha a képernyőhasználat nem csak passzív fogyasztás, például készíthetnek közösen digitális fotóalbumot vagy akár rövidfilmet is.
A mesterséges intelligencia ma már szinte mindenütt jelen van, legyen szó a nyelvtanuló applikációktól a házi feladatot segítő eszközökig vagy a kreatív ötletgenerátorokig. A pszichológus hangsúlyozza, hogy bár az AI gyors információhoz juttat és könnyen elérhető, használatához elengedhetetlen a felelősség és a tudatosság. A gyerekeknek fontos megérteni, hogy az AI nem ember, csupán nyelvi modell, és amit mond, nem feltétlenül igaz. A túlzott használat pedig csökkentheti a kritikai gondolkodást és erősítheti a függőséget. A gyerekek kevésbé válnak kiszolgáltatottá a kockázatoknak, ha a szülők aktívan jelen vannak az online élményekben. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy együtt ülnek le egy AI-alkalmazás elé, közösen kérnek recepteket, vagy mesét generálnak lefekvés előtt.
A gyerekek bevonása – például ha ők magyarázzák el, hogyan működik egy program – erősíti a tudatosságot és a kritikai szemléletet. Ahhoz, hogy ne csak passzív fogyasztói legyenek a digitális világnak, több kulcskészséget kell fejleszteni:
A digitális eszközök nem ellenségei a családnak, ha a szülők és a gyerekek közösen, tudatosan használják őket. A közös élmények, a folyamatos párbeszéd és a szabályok rugalmas alakítása segíthet abban, hogy az online tér a kapcsolatok építését szolgálja, ne pedig azok rovására menjen.
Ha érdekel, milyen további lehetőségeink vannak digitális egészségünk megőrzésére, ezt a cikket ajánljuk.