„Át kell kalapálni az információs aszimmetria falát, és el kell juttatni a személyes információt az átlagosan 60-160 IQ-jú emberekhez” – dr. Szepesi András jegyzete.
Kicsoda, micsoda? Hát a magyar egészségügy. Akár beszélnek róla felsőbb szinteken, akár nem. Na persze, a közösségi médiumok malmai éjjel-nappal őrölnek, kevés jót és sok rosszat hoznak a felszínre. De ez a médiumok szerepe, a jó az természetes, a rossz az érdekes, az ellen kell harcolni.
Egészségügyi reform: állóháború?
Persze ezek a harcok a jelenben zajlanak, kevés a késztetés a nagyobb összefoglaló értékelésre, vagy a koncepciózus javaslatra, tervezésre.
Szerencsére egy egy nagyobb ívű írás is megjelenik. Kóka János reformjavaslata még élő polémia, és némelyik rendszerszerű hozzászólás, például dr. Flóris István anyaga akár egy hétig is vezeti az olvasottsági listánkat.
Ehhez kapcsolódik Velkey György MKSZ elnök friss interjúja, amelyik számos érdemi felvetés mellett felajánlja a Magyar Kórházszövetség közelgő kongresszusának fórumait a reformjavaslatok tovább gondolására. Ezek közül számomra a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal létrehozásának javaslata emelkedik ki. Ugyan ez a javaslat már évtizede „bujkál” a szakmai viták kulisszái mögött. Jelezve, hogy az egészségügy bonyolultsága, sokirányú összefüggése gazdasággal, társadalommal, szegénységgel, jóléttel, emberi teljesítményekkel, családokkal, gyermekvállalással – és még sorolhatnám – sokirányú és színvonalas, főleg szakmailag hiteles egyeztetést igényel.
Ezeken túlmenően számos feldolgozatlan kérdés feszíti a hozzáértőket: a COVID-járvány szakértői feldolgozásának hiánya és következményei, a kórházi fertőzések viszonylag magas számai – már amennyi ezekből a szakmai nyilvánosság elé kerül, a folyamatos adósságválság, vagy a humán erőforrás hiányok hatásai…
Mivel nem kis mértékben a COVID-járvány miatt, az egészségügyünk nagyon magas fokú centralizációja jött létre, ami a járvány után már „államrezonnak” tűnik, de akadályozza, bénítja még a szükséges együttműködéseket is. Gyakran várnak a szereplők olyan „magas döntéseket”, amelyeket helyben kellene meghozni. Szép szó is van rá: szubszidiaritás. Miért kell ehhez nálunk bátorság?
Persze, az egészségügy pénzhiánya, amit szerényen és udvariasan a megszólaló vezetők alulfinanszírozásnak neveznek, s amelyik ráadásul meg van spékelve az elemi elosztás eszközének (HBCS és pontrendszer) számtalan hibájával, amit összefoglalva a költségfedező elv teljes csődjének nevezhetnénk.
COVID: tanulság helyett már csak egy nosztalgikus emlék?
A COVID-tapasztalatok elmaradó összegzése oda vezet, hogy nem került szakmai vitára és bevezetésre egy korszerűsített járványmegelőző és -kezelő stratégia, és egy kötelezően hozzá rendelendő intézkedési terv. Márpedig, a járványügyi szakemberek jelzései, valamint az emberre pillanatnyilag nem veszélyes állatjárványok mutatják, hogy egy újabb járvány bombája bármikor robbanhat. Miniszterelnök úr se véletlenül tűnt fel, talpig védőöltözetben egy veszélyeztetett gazdaság környékén, és támogatta, hogy minden erő bedobásával lokalizálják a járványt. Hiszen ez azonnal karanténba helyezte az ország hús- és élőállat exportját. És ez a bevétel nagyon tud hiányozni.
Magam számára – nem önkínzás, inkább a tanulságok keresése céljából – kötelezőnek tartom az öt év előtti jegyzeteim újraolvasását. Szívesen ajánlom ezt Kedves Olvasóimnak is! Ma is meglepőnek tartom, hogy az ismeretlen kiterjedésű és mélységű járvánnyal elkezdett harc közben mennyi gondolat hívódott elő, amely mostanra már követeli a feldolgozást. Két jegyzetet ajánlok hét végi olvasmánynak, mert úgy hírlik, hogy az ország nagy részén eső és hűvös idő várható. Ki-ki hozzáteheti a saját élményét, tapasztalatait. 2020. március 18-i írás címe: Segítség! Gyorsul! A következő, 2020.március 23-i: A helyzet fokozódik? Azért fontosak ezek, mert jelzik, hogy komolyan vettük a járványt és ezért az első hullám elleni védekezésünk a legsikeresebbek közé tartozott.
Fehér füstpamacs a Karmelita kéményéből
Hosszú hetek óta ez az első jel miniszterelnök úr környezetéből, hogy foglalkozik az egészségüggyel: miniszterelnöki megbízottat nevezett ki! Dr. Kőnig Róbert, a Szent János Kórház (nem mellesleg: Észak Budai Centrumkórház) gyermeksebész munkatársa személyében. Mivel a kinevezés szűkszavú volt, egy darabig csak találgattuk, mi lesz a feladata?
Azután az is kiderült. Röviden: a betegtájékoztatás és a betegelégedettség kérdéseivel fog foglalkozni. Bővebben: ebben a két szóban benne van mindaz, ami az orvoslásból a beteg oldalán meg kell, hogy jelenjen. Át kell kalapálni az információs aszimmetria falát, és el kell juttatni a személyes információt az átlagosan 60-160 IQ-jú emberekhez.
A betegtájékoztatás sziámiikerként van összenőve a betegelégedettséggel. A betegelégedettség a valóságos gyógyítás eredményét talán értékelni tudja, de a legnagyobb része a betegtájékoztatáson múlik. Hogy a kórház meglehetősen ijesztő kulisszái között milyen lesz a beteg komfortérzete, és hogy az orvosok, ápolók megtesznek-e mindent a jó tájékoztatás, a fájdalomcsillapítás és a lelki gondozás érdekében.
Kőnig doktor megszólalásában az a reménység is megfogalmazódik, hogy mint a miniszterelnök közvetlen munkatársa (dolgozószoba és titkárság a „Karmelitában”) a „főnököt” is tudja tájékoztatni, és megnyilatkozásokra, sőt segítő cselekedetekre animálni. Ez lesz az évtized egyik legjelentősebb kísérlete az egészségügy érdekeinek képviselete szempontjából.
Az „entré” jó: „Új doki a fedélzeten” szól miniszterelnök úr közösségi bejegyzésében. Én a COVID járvány óta figyelem Kőnigdokit. Elkötelezett, felkészült orvos, aki kivételes karizmával tudja tovább adni a gondolatait.
Hajrá, sok sikert Kőnig Róbert kolléga!
Itthon
Itthon közben kavarog a belpolitika is. Március 15-i beszédek utóélete, a rendezvények/demonstrációk/tüntetések (nem kívánt törlendő) résztvevői létszáma közötti számháború tereli el a figyelmet a lényegről. Az egészségügy bajairól, a gazdaság lassan beinduló teljesítményéről, az MNB és a gazdasági tárcák feladatainak újrafelosztásáról.
A külvilág se túl lelkesítő. Állítólag Trump és Putyin elnökök egyszer már biztosan, de talán többször is egyeztettek telefonon, és a küldötteik tovább egyezkednek Szaúd-Arábiában. Rijádban kellemesen meleg a tél, jó a légkondicionálás a VIP-szállodákban, és pazar a konyha is. Kár lenne kihagyni.
Izrael és környezete között újabb fegyveres konfliktus alakul, és a túszok cseréje is meglepően lassú.
Az ukránok és az oroszok minden talpalatnyi földért megküzdenek, mert azt gyanítják, hogy ez hatással lesz a határok meghúzására.
Csak már ott tartanánk! Mert akkor már a fegyverszünet és utána a béke következhet.
Mindeközben a magyar egészségügy számos gondot cipelve, de ezek ellenére is csendesen és folyamatosan zakatol, működik és igyekszik segíteni a rászorulókon.
(Nyitóképünk Dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztosi kinevezésén készült, 2025. március 18-án Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala)
A szerző korábbi írásai itt olvashatók