Csőd vagy betegellátás? A segédeszköz-gyártók utolsó segélykérése

A 18 éve változatlan finanszírozási árak folyamatosan hozzák egyre lehetetlenebb helyzetbe a gyógyászati segédeszköz piac szereplőit. Immár egy átlagos GYSE boltban kapható termékek több mint fele veszteséges, vagy nulla nyereséget termel, amin sajnos a tűzoltás sem segít. Az elkeserítő helyzet okán könnyen lehet, hogy 2022 tavaszától nem lehet már többé egyedileg gyártott gyógyászati segédeszközhöz jutni majd Magyarországon - foglalták össze a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége, az Ortopedikusok Magyarországi Ipartestülete, az OPRA - Ortetika, Protetika, Rehabilitáció Szövetség és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) képviselői csütörtöki tájékoztatójukon.

Mint a tájékoztató sajtóanyagában írták, a gyógyászati segédeszközök piaca nem egyszerű. A támogatott termékeket tartalmazó TB lista jelenleg 3482 sorból áll. Ebből mintegy 1400 termék a hallókészülék, szemüveglencse és az egyedi rendelésre gyártott eszközök, további 1200 féle termék pedig többnyire kötszer, sztóma-, inkontinencia segédeszköz. Így talán már érthető, hogy miért is érint Magyarországon több mint egymillió embert ez a téma.

A támogatási és fogyasztói árat a NEAK hagyja jóvá, az ártámogatásban részesülő termékek esetében a közfinanszírozott fogyasztói áraknál magasabb térítési díjat a forgalmazó nem kérhet a betegtől. A fő probléma, hogy a jelenlegi finanszírozási árak 2003 óta gyakorlatilag változatlanok, miközben a „(nagy)kereskedelmi” árrés nem rögzített (ellentétben például a gyógyszerforgalmazással). Így a gyártó annyiért adhatja a terméket a forgalmazónak, amennyiért neki megéri, miközben a forgalmazó a 2003-ban rögzített fix áron köteles kiszolgálni a vevőit (ellátási kötelezettség köti).

2003 óta azonban sok minden megváltozott:

•         a fogyasztói árindex csaknem 100%-kal nőtt azóta

•         a devizaárfolyamok 35 (USD)- 40 (EUR) százalékkal emelkedtek

Bár a TB lista közel 3500 féle terméket tartalmaz, egy átlagos GYSE bolt a felmérések szerint 747 db támogatott terméket forgalmaz. Ennek fényében a pontos helyzet:

•         2021 március – 70 db kritikus árrésű termék,

•         2021 augusztus – 336 db kritikus árrésű termék,

•         a legfrissebb 2022 januári adatok szerint pedig: 41 db negatív árrésű termék, 387 db kritikus árrésű (<15%) termék, ami egy átlagos bolt kínálatának több mint a fele!

Bár a GYSE kassza nőtt az említett időszak alatt, a növekedés nem az emelkedő áraknak, hanem a növekvő igények volt köszönhető. A forgalmi adatokat nézve az is jól látható, hogy a pandémia visszavettette a keresletet, így az elmúlt két évben a ráfordítások nem érték el a tervezett szintet. Mindez egyébként önmagában is megteremti a mozgásteret, az elmúlt évben több mint 7,5 milliárd forint marad a kasszában a tervekhez képet!

Már többször elhangzott, hogy a rendszeres árkorrekció gyakorlata több mint 10 éve megszűnt, áremelési kérelmet a társadalombiztosító többnyire nem támogat, így jelenleg a cégek nem is nagyon próbálkoznak ezzel. Ez alól kivételt képeznek az egyedi rendelésre gyártott eszközök, akik a jogszabály szerinti csoportos kérelmet (12 db a 2021. évben) adtak be.

Ezúttal kifejezetten az egyedi eszközgyártókat kell kiemelni, akik a különféle végtagi bénulások kezelésére rögzítőket, járógépeket, gerincbetegségekre fűzőket, továbbá sérv- és haskötőket, végtag csonkoltak számára műlábakat, műkezeket és a lábbetegségek kezelésére talpbetéteket és ortopéd cipőket készítenek. Esetükben még fokozottabban igaz a gazdasági helyzetük kritikus pontra kerülése, mivel a sok esetben alacsony nyereséggel vagy veszteséggel járó működés – a járvány negatív hatásaival kiegészülve – csődközeli helyzetet eredményezett. Ki kell emelni, hogy a múlt héten megjelent 3 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás elemei egyáltalán nem vonatkoznak az egyedi eszközöket gyártó területekre!

Szövetségeik tagjainak meghatározó többsége mára fenntarthatatlan, egyben működésképtelen helyzetbe került, dolgozókat küldtek el, erőn felül próbálták még folytatni a tevékenységüket. Ezért az egyedi gyógyászati segédeszközöket gyártók szövetségei (OCSZ, OMI, OPRA) és ezen szervezetek tagjai 2022 tavaszától azt tervezik, hogy a tevékenységüket a hazai betegellátási területen végleg beszüntetik! Bővebben a problémákról itt olvashat

Mi lehet a megoldás?

Az eddigi tárgyalásokon kialakított konszenzus szerint a beszerzési árak emelkedése és az évek óta változatlan közfinanszírozott fogyasztói árak problémáját a Kormány a költségvetési támogatás emelésével kívánja orvosolni, de – összhangban a szakmai szervezetekkel – a betegek térítési díjának emelkedését elutasítja.

A NEAK által a jelenleginél magasabb támogatási összegek folyósítása akkor valósítható meg a betegterhek növekedése nélkül, ha a kormány megemeli a jelenleg alkalmazott támogatási kulcsokat és ezzel párhuzamosan növeli a NEAK által elismert közfinanszírozott fogyasztói árakat is!

Amennyiben a Kormány a sorozatgyártott eszközök támogatási kulcsait 70% → 80%; 80% → 90%; 90% → 95%; 95% → 98%; és 98%-ról, 99%-ra emeli, akkor a közfinanszírozott fogyasztói árak eltérő mértékben, akár a jelenlegi közfinanszírozott fogyasztói árak kétszeresére (kivéve hallókészülékek: „csak” másfélszeres) növelhetőek a betegteher növekedése nélkül!

A szakértői számítások szerint a pandémia olyan mértékben csökkentette az orvos-beteg találkozókat és a sorozatgyártott gyógyászati segédeszközök forgalmát, hogy az intézkedés 2022 év eleji bevezetése esetén sem haladná meg az éves támogatás a 2021. évi költségvetési törvényben elfogadott „Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása” költségvetési sor összegét! Azaz a már említett, „önmagunknak megteremtett mozgástéren” belül rendezhető lenne a probléma!