Kásler: a jövő év elején lehet vakcina itthon

A jövő év elejére valószínűsítette a koronavírus-vakcinát Magyarországon a parlament népjóléti bizottságában kedden tartott éves meghallgatásán az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós leszögezte: olyan vakcina, amely nem hatásos és szövődményeket okoz, nem fog forgalomba kerülni itthon.

A koronavírus elleni vakcinákról "még mindig nem tudunk mindent", de legalább 6-7 oltóanyag van előrehaladott kutatási fázisban, és "közel vagyunk ahhoz", hogy a szakemberek átnézhessék azok dokumentációit - mondta a miniszter, megjegyezve ugyanakkor: még sok a kérdőjel a védőoltások körül, így nem tudni, hogy mennyi időre ad, adnak védettséget, egy oltás kell-e vagy kettő.

Képviselői kérdésre Kásler Miklós úgy fogalmazott, "minden valószínűség szerint jövő év elejére lesz vakcina" Magyarországon. A koronavírus reprodukciós rátájára (R érték) irányuló kérdésre elmondta, októberben ez az érték majdnem kettő volt, míg mostanra 0,8-0,9 körülire csökkent. Kásler Miklós elmondta azt is, hogy a 138 kórházból 78-ban ápolnak koronavírusos beteget, tervszerűen történt a kórházak előkészítése a betegek fogadására. "Ha csak valami durva változás nem történik, akkor az egészségügy tudja tartani a frontot" - fűzte hozzá.

Meghallgatásán a kormány intézkedéseit sorolva közölte, hogy míg a szociális ágazati kiadás 2010-ben 325 milliárd forint volt, addig 2020-ban már 435 milliárd, jövőre pedig 790 milliárd fog jutni. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2021 között 143 százalékkal növeli a kormány az erre az ágazatra szánt forrásokat. Gyermekvédelmi szakellátásban 23 ezer fiatal van, 15 ezren nevelőszülőknél, 8 ezren intézményekben. A miniszter közlése szerint 2020-tól a nevelőszülők számára elérhető a nevelőszülői gyed, amit 683 nevelőszülő vett igénybe. Ez évtől három új családtámogatási forma lépett életbe az örökbefogadásoknál; az örökbefogadási díj bruttó 225 ezer forint havonta, az egyszeri anyasági támogatás 64 ezer forint; az örökbefogadási gyes 28 500 forint havonta. Egyszerűsödött az örökbefogadási eljárás is - ismertette.

A fogyatékosüggyel kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány egyik célja, hogy a nagy létszámú intézmények helyett önálló lakhatást biztosítson a sérült embereknek, továbbá munkához juttassa őket a munkaerőpiacon. A szünidei gyermekétkeztetésre is évről évre többet költ a kormány - jelezte, hozzátéve, míg 2010-ben erre 28,7 milliárd forint jutott, addig 2020-ban már 82,5 milliárd. Beszámolt arról, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2010-es 18 százalékról 2020-ra 44 százalékra nőtt, jelenleg 155 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik.

Kásler Miklós kitért arra, hogy két évvel ezelőtt a kormány új egészségkultúrát hirdetett a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Megalkották az öt nemzeti programot, amelyek a daganatos, a mozgásszervi, a keringési, a mentálhigiénés betegségekre és azok megelőzésére fókuszálnak, és létrejött a gyermekgyógyászati program is. Ezek kifutási ideje legalább tíz év, tehát csak évek múlva lesznek láthatók ezen programok sikerei - tette hozzá.

Elmondta, elindultak a célzott emlő- és vastagbélrák-szűrések. Utóbbi kapcsán közölte, hogy 1700 háziorvos és 55 laboratórium bevonásával kezdődtek meg a szűrések. A mintavételhez alkalmas egységcsomagot 200 ezren kapták meg. Közülük 12 ezer embernél kellett kolonoszkópiát végezni, kezdeti stádiumú tumort 1234 embernél találtak.

Az alapellátásban a kormány célja a praxisközösségek, csoportpraxisok erősítése. Az elmúlt évben két pályázat volt a praxisközösségek megerősítésére, jelenleg 126 praxisközösség működik. Ha az egész országot le akarjuk fedni ezzel az együttműködési típussal, akkor ezer ilyen team-rendszert kell létrehozni - mondta a miniszter. Beszámolt arról is: a Magyar falu programban 18 milliárd forintból 190 orvosi rendelő felújítása vagy építése történik meg, 783 falu orvosi eszköztárát bővítik, és 13 településen új szolgálati lakás kerül a családorvosok használatába.

Kásler Miklós beszélt arról is, hogy 2019-2020-ban 254 mentőautó cseréje történt meg, emellett számos helyen az országban korszerűsítették a mentőállomásokat, vagy újakat építettek. Továbbá a kilenc helikopter beszerzésével jelentősen korszerűsödött a légi mentés is. A miniszter beszámolt arról is, hogy a sürgősségi ellátás az átalakítás óta jól működik, a családbarát szülészetek kialakítása is folyamatos 10 milliárd forintból, és 2019-től bővült az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) is. Mint mondta, napi 250 ezer ellátási eseményt és 800 ezer e-receptet rögzítenek a "felhőben".

A tárcavezető említést tett a szakdolgozói és védőnői béremelésről is. Mint mondta, a szakdolgozók a 2018-as bázishoz képest 2022 januárjára 72 százalékos béremeléssel számolhatnak. Az orvosi bérek - a Magyar Orvosi Kamara javaslatára - három ütemben fognak emelkedni, így azok 2023-ig 2,5-szeresükre nőnek - mondta.

Azokra a képviselői felvetésekre, hogy sok pedagógus és egészségügyi dolgozó betegen megy dolgozni, mert nem kapja meg a betegség idejére a teljes táppénzt, Kásler Miklós azt válaszolta: a táppénz 100 százalék. Szintén képviselői kérdésre válaszolva elmondta, az orvostanhallgatók kirendelésekor a fogadó kórháznak kell a szállást és az étkezést biztosítania számukra. Képviselői felvetésére, hogy a mentálisan sérült emberek is - hasonlóan az autizmus spektrumzavarral élőkkel - mentesülhetnének a maszkhasználat alól, Kásler Miklós azt válaszolta: erre nézve várhatóan újabb rendelkezés születik majd.