A nagyvárosokban független, nagy kapacitású oltópontokra van szükség, ahol a tömegek mozgatása mind szervezési, mind járványtani szempontból biztonsággal szervezhető - dr. Szepesi András jegyzete.
Na végre!
Kiáltottam, sóhajtottam fel számos szakértővel vagy tapasztaltabb egészségügyi szervezővel együtt, amikor előbb a kormányinfón, majd a pénteki miniszterelnöki interjúban a lezárásról értesültünk.
Az elmúlt hetekben egyre hangosabban, egyre következetesebben javasoltuk a járványügyi megelőző intézkedések bevezetését, szigorítását, mert minden információ, ami a külvilágból ellenőrizhető minőségben érkezett, ezt ajánlotta, követelte. Tudomásul véve, hogy a miniszterelnök és az ország vezetői számos olyan információ birtokában vannak, amihez mi nem juthatunk, sok olyan szempontot kell kezelniük, amelyek során ellentétes érdekeket (szakmai, gazdasági, politikai stb.) kell, hogy integráljanak, ami akár méltánylandó is lehet.
Lezártnak tekinthető a „vakcina vita”, a kritizált keleti oltásokkal megtörténtek az első tömeges beavatkozások, egyelőre bajokról nem tudunk. Azt azonban látjuk, hogy az egyikkel már VALÓBAN foglalkoznak az unió hatóságai, a másikból pedig egyre több uniós ország rendel. Az EMA által „kanonizált” oltóanyagból egyelőre viszonylag kevés érkezik. Bekövetkezett egyik Kasszandra jóslatom: a járvány harmadik fázisának kirobbanása összecsúszik a „rendben lévő oltási tervek” szerint haladó immunizálási programmal, és ez számos újabb baj forrása lesz. Szívesen idézem Szijjártó Pétert, aki néhány napja, jogos ingerültséggel azt mondta, az oltások késlekedése kifejezhető a napi halálesetek számával is. Ő naponta száz életet emlegetett, ez mára közeledik a 150-hez és napról napra, még heteken át egyre több lesz.
Sorsdöntő bejelentések
Csütörtökön végre eldöntötték, pénteken a miniszterelnök is bejelentette: hétfőtől lezárás! Kedves gesztusként a virágárusok és a célcsoport hölgyek kaptak egy nap haladékot, remélem, ez nem fog számottevő bajt okozni. Értem én, és egyet is értek vele, hogy egy ilyen év után a lakosság lelki állapota, tűrőképessége olyan tényező, amit egy vezetőnek figyelembe kell/illik vennie.
Pénteken kora reggel miniszterelnök úr már sorolta az okokat, az intézkedéseket, rávilágított a körülményekre, köszönte az egészségügy erőfeszítését, a lakosság kitartását. Tőle szokatlan módon elnézést kért azoktól, akik az elmúlt napokban téves értesítést kaptak a hétvégére tervezett tömeges oltás időpontjáról. Technikai hibát emlegetett, ami abban állt, hogy megpróbáltak áttérni az „adatalapú” oltásra. Ennek igazi súlya csak néhány óra múlva nehezedett rá a közvéleményre.
„Zavarok az erőben” (szabadon idézve a „Csillagok háborúja” az éppen vetített kultuszfilm egyik metaforáját)
A pénteki nap szenzációja, hogy a nagy garral beharangozott tömeges oltást fel kellet függeszteni! Na, ez a bejelentés ihletett a fenti cím választására. Először megjelent a kormányzati portálon. Az árgus szemekkel figyelő sajtó lecsapott rá. Utána levették, semmi információ. Majd cáfolták. Majd újra felrakták. Államtitkári magyarázat (zavartan kitekintgetve a kamerából) valamilyen „szinkronizációs hiba” az egyik „valami” (talán valamilyen adatbázis vagy szoftver) és a másik „valami” (talán az érintett oltandók valóságos lakcíme) között. Azért ez talán csak a hivatali főnöknek volt újdonság, mert napok, hetek óta egyre több ilyen hibáról lehetett hallani.
Magam is megéltem, hogy hozzátartozóm szakszerű és törvényes időben történő oltásakor az „adatbázisból” sem az életkora, sem a betegségei nem derültek ki. Mivel az oltásra önként jelentkeztünk a nagyon javasolt internetes felületen, kitöltöttük a kérdőívet, a meglepetés erejével hatott, hogy nem ennek alapján szervezték (volna) az oltást. A többi már az agyonhajszolt, de orvosként viselkedő, rendkívül tisztességes háziorvosunkon múlt, hogy intelligensen korrigált, és egy hét késéssel az oltás rendben és szakszerűen megtörtént. Ezután elkezdtem figyelni, és a mostani blamázs előtt már jóval tudtam, hogy az egyik „valami” a lakosság tömegeivel kitöltetett kérdőív volt. Ennek figyelmen kívül hagyása és más adatbázissal helyettesítése szerintem a legszigorúbb belső vizsgálatot és a megfelelő szankciókat követeli. Végül is a kormány hitelessége és szakszerűsége forog kockán. Két, három (négy? stb.), tömeges oltási nap halasztása Szijjáró Péter logikus levezetése alapján mivel is jár? Miközben itthon áll a raktárakban a már engedélyezett vakcina.
Müller Cecíliát idézve: ma 101 kórházban (és csak remélem, hogy rendelőintézetben is, ahol sokkal jobbak a környezeti feltételek) kb. 430 oltóponton, és (nem tudom a pontos számot, leírva nem láttam) kb. 5000 (!) háziorvosnál lehet „oltakozni”. Vicces, hogy a helyesírásomat ellenőrző szoftver aláhúzza mint hibás szót, helyette felajánlja az „olajozni és oldalazni” kifejezéseket, jelezve, hogy „újbeszéddel” sikerült találkoznunk. Ha már itt tartunk, említsük meg a másik gyöngyszemet: a régi (szerintem nyelvújításkori) „oltani, beoltani” szavunkat egyre gyakrabban az „eloltani” szóval helyettesítik. Kíváncsi vagyok, hogy a boldogtalan tűzoltók, a sikerüket és eredményességüket jelentő „eloltani” szót mivel fogják helyettesíteni? Esetleg egy kifejezéssel: eloltottuk, mint a tisztifőorvos a Szputnyik V vakcinát?
A Gilly Gyulával készült interjúban és a mellékelt szakértői anyagában számos megalapozott, tapasztalatokra épülő javaslat van kifejtve. Ennek egyik kulcsfontosságú része oltópontok szervezése – tömeges oltás céljára. A háziorvosok szerepe nélkülözhetetlen az oltások területén, de NEM a tömeges oltásoknál. Az idős, nehezen közlekedő vagy betegség miatt otthon élő emberek oltása, és így az oltásterületi egyenszilárdság múlik rajtuk. A kórházak és rendelőintézetek a közepesen nagy térségek, városok oltására alkalmasak, mert nem korlátlan, és csak nehezen bővíthető a kapacitásuk. Ráadásul mára szinte mindegyik COVID ellátó vagy megfigyelő hely lett. Ha az oltópontjuk és a COVID osztályok, ambulanciák nem izolálhatók egymástól hermetikusan, akkor ez nagyobb bajok forrása lehet. A nagyvárosokban pedig független, nagy kapacitású oltópontokra van szükség, ahol a tömegek mozgatása mind szervezési, mind járványtani szempontból biztonsággal szervezhető. És ez a rendszer valóban megbízható irányítást, szervezést, koordinációt követel. Gyakorlatilag ennek sok eleme megvan, rendelkezésre áll, csak a megtervezésüket, megszervezésüket kell felkészült emberekre bízni. Ilyenek is vannak, hagyni kellene őket dolgozni. Mivel a politikai igazgatás áll az oltási rendszer csúcsán, szeretném még valamire felhívni a figyelmet. A szervezési és ellátási folyamatokba beépített ellenőrzési rendszer szükségességére. Ha ez működne, akkor a mai probléma nem állt volna elő. Ezt a nyilvánosság nem tudja elvégezni, csak a kormány.
Néhány további javaslat
1) Nagyszerű, hogy a favipiravir elérhető (lesz?) a járóbeteg-ellátásban. A könnyebb, középsúlyos fiatalabb COVID betegeket, megfelelő orvosi ellenőrzés, monitorozás (pl. pulsoxymeter) mellett, célszerű lenne otthon kezelni. Erre a viharosan fejlődő home office rendszerek is további lehetőséget nyitnak, az orvos – beteg online kapcsolat megteremtésével. A kórházak túlterhelését lehetne ezzel csökkenteni.
2) A nálunk most egyre erőteljesebb brit COVID mutáns nagyon fertőzőképes. Ha a család egyik tagja megkapta, hamarosan mindenki COVID + lesz, tünetekkel vagy anélkül, és úgynevezett COVID családok alakulnak ki. Ha ilyen arányban és tempóban érkezik vakcina az országba, akkor az oltópontok személyzetének, a COVID osztályok és a mentőszolgálat dolgozóinak közvetlen (egy fedél alatt élő) hozzátartozóit is be kell oltani! Ne rettegjen a fronton dolgozó egészségügyi dolgozó attól, hogy a véletlenül hazavitt fertőzéssel őket is veszélyezteti.
3) Az általános iskolákat bezárják, hiszen erősen érintettek a járványban, annak terjedésében. Most, azonnal programba kellene venni az összes pedagógus beoltását! Ne az iskolák újranyitásakor alakuljanak ki ott járványgócok (mint azt korábban más országokban láttuk!). Márpedig az iskolákat akkor akarják újranyitni, amikor a járvány intenzitása csökken, az átoltottság nő, de a vírus még itt lesz közöttünk. A közfeladat ellátásának kulcsszereplőjét szinte hasonlóan erős okokból kell immunizálni, mint az egészségügyi dolgozókat.
4) Kétirányú kapcsolat a lakossággal: miniszterelnök úr említett valamilyen telefonszámot, amelyen lehetséges jelezni a problémákat. Ez nagyon fontos, és javaslom egy olyan kapcsolattartási rendszer kialakítását (telefon, sms, internet stb) amelyik nemcsak országosan jeleni meg, hanem az egyes oltóközpontokhoz, illetve a munkájukat koordináló területi központokhoz kapcsolódik. 7-8 millió ember, jelentős részben nem egyszer, hanem kétszer történő beoltása százezres, ha nem milliós nagyságrendű kommunikációs feladat is. Az elmúlt hetekben a háziorvosi behívások és oltópontra irányítások háziorvosra terhelése ki lett próbálva. Sem tartósan, sem nagyobb tömegek mozgatására nem alkalmas. Sürgősen és az oltási feladatok újraosztását megelőzve ezt a feladatot (is) professzionalizálni kell.
York napsütése ma még távolabb van, mint egy éve volt
Pontosan egy éve írtam az első jegyzetet. Magyarország legújabb kori történetének egyik legsúlyosabb fejezetét követem, próbálom értelmezni, segíteni. Most megkezdjük a második évfolyamot. Jó lenne látni, hol a vége! A rövid távú feladatok egyre tisztábban látszanak, a távlatok még életlenek. A nemzet a nagy bajokban korábban többé-kevésbé összezárt, a keserű tapasztalatok a pártoskodásból, a gyilkos indulatokból, a széthúzásból származtak. Szerintem most már tényleg nagy a baj. A túlélésben lényegében csak magunkra számíthatunk. Szeretnék hinni abban, hogy túléljük!
MARADJ OTTHON! HA KILÉPSZ, VÉDEKEZZ!
OLTASD BE MAGAD!
VÉDD ÉS TÁMOGASD AZ EGÉSZSÉGÜGYET!
Egy éve írtuk - avagy, így próbáltunk segíteni: Inter arma silent Musae (A háborúban hallgatnak a Múzsák)
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!