• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

RENDSZEREK ÉS HIBÁK

Egészségpolitika 2023.05.20 Forrás: Weborvos Szerző:
RENDSZEREK ÉS HIBÁK

„A rendszer egymással kölcsönhatásban álló elemek olyan együttese, amelyre bizonyos rendszertörvények alkalmazhatók” – dr. Szepesi András jegyzete.

Óvatos megkönnyebbüléssel kezdem el a hétvégi jegyzetírást, mert híreim szerint Gálvölgyi János művész úr állapota javul, és reménykedhetünk a felépülésében. Az ő története, jogosan, hatalmas terjedelemben jelent meg a politikai-, gazdasági-, bulvár- és közösségi médiumokban és remélhetjük, hogy néhány fontos kérdésre ráirányította a figyelmet. Nem fogom elemezni ennek politikai, társadalmi, pszichológiai és kommunikációs okait, mert bevallom, ez messze meghaladja az ismereteimet. Tegyük hozzá, hogy ezzel mindenki így van, legfeljebb nem vallja be.

Kálvária

A művész úr és a mentők története, nevezhetném kálváriának is, pontosan az OMSZ 75. születésnapján kezdődött, erről már múlt heti jegyzetemben is írtam. Miközben egy ország aggódott az életéért, a médiumokban hatalmas vita kezdődött, és az össztűz a mentőkre zúdult. Szokás szerint általánosítva, differenciálatlanul, de megmutatva, hogy a médiumok világa milyen kegyetlen és igazságtalan is tud lenni. Mert számos más, az egészségüggyel kapcsolatos rossz tapasztalat, félelem, szorongás is kiömlött, azt az optikai csalódást keltve, hogy ezek jó részéért a mentők a felelősek.

„Rendszerhiba! Rendszerhiba!” kiáltották világgá sokan, és én szomorúan figyeltem, hogy a sok ezer, erejét megfeszítve dolgozó, feladatát gyakran túlmunkával teljesítő mentős kollektív bűnösnek kikiáltva érezte magát és cipelte ezt a plusz terhet. Lassan megszólaltak és a zajban hallhatóvá váltak józan hangok is, és elindult a történet tisztázása. Ehhez a tisztázáshoz szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni.

Definíció

Elöljáróban egy személyes vélemény: régóta észlelem, de ennek történelmi előzményeivel is tisztában vagyok, hogy az értelmiség egy része, ha valamilyen társadalmi, természeti vagy technikai jelenséggel találkozik, addig nem nyugszik, amíg egy megfelelőnek látszó fogalommal a jelenséget „nyakon nem csípi”, és egy megtalált vagy kitalált fogalom dobozba bele nem gyömöszöli. Ha ez sikerült, akkor megnyugszik, a probléma meg van oldva. Tegyem hozzá, gyakran akkor is, ha nincs.

Ilyen doboznak használják egyes kortársaink, író- és megmondó emberek a „rendszer” szócskát. Gyakran nem érzik, hogy ezzel milyen súlyos helyzetet teremtenek, igazságtalan és bizonyítatlan következtetéseket vonnak le, miközben a valóságos probléma, a bizonyíthatóan rendszer vagy alrendszer-elégtelenség feltáratlan marad.  

Mi is az a rendszer?

Induljunk távolabbról: a rendszer a tudományok és a tudományfilozófia egyik alapvető fogalma. Nem régi fogalom, érdemben kevesebb mint 100 éve foglalkoznak vele modern tudományos eszközökkel, de máig se sikerült teljesen és pontosan definiálni.

A terület úttörője egy magyar gyökerekkel rendelkező osztrák biológus tudós, Ludwig von Bertalanffy. Szaktudományából indult ki, hogy azután felismerését általánosítva egy új tudományág alapjainak lerakásához járuljon hozzá.

Összefoglalva a legfontosabbakat: „A rendszer egymással kölcsönhatásban álló elemek olyan együttese, amelyre bizonyos rendszertörvények alkalmazhatók. Az elem a rendszer olyan része, összetevője, amelyet az egész vizsgálata érdekében érdemes megkülönböztetni.”

Az így elkülönített rész önmagában vizsgálva ismét rendszerként fogható fel, amely további részekre bontható. A kölcsönhatás az elemek között olyan kapcsolatokat, összefüggéseket, relációkat fejez ki, amelyek az elemeket a rendszer részévé teszik. A kölcsönhatások által a rendszer több, mint az elemek egyszerű összege.

„A rendszerek legfontosabb tulajdonságai:

•        Célratörők, azaz a rendszer működésében van egy olyan kitüntethető állapot, amelynek elérésére törekszik. A célratörő rendszerek képesek saját működésük korrigálására.

•        Nyíltak, tehát környezetükkel anyag-, energia- és információkapcsolatban állnak.

•        Határozatlanok, azaz a rendszer működése során az értelmezett rendszerállapotok bekövetkezése csak valószínűsíthető.

•        Aktívan működnek, struktúrájuk változik, méghozzá ez a változás átgondoltan, a rendszerre vonatkozó külső, belső törvényszerűségeknek alárendelten befolyásolható.

•        Tervezettek, egy adott feladatra létrehozottak.

•        Szervezett rendszerek, saját működésüket tekintve bizonyos mértékű autonómiával rendelkeznek.

•       Bonyolultak, az elemek száma, a lehetséges elemkapcsolatok száma igen nagy, egyidejű áttekintésük valamennyi szempont szerint szinte lehetetlen.

•        Hierarchikusak, azaz a rendszer relatíve önálló részekre, al- és részrendszerekre felbontható.

•        Totális rendszerek, a részrendszerek között kölcsönkapcsolatok vannak.

•        A részrendszerek dinamikus kapcsolatai alapján önszervező, adaptív tulajdonsággal rendelkeznek, azaz a környezetükhöz alkalmazkodni tudnak.

•        Irányítást tartalmaznak.”

Ha a rendszerismérveket mélyebben értelmezzük és végiggondoljuk, észrevehetjük, hogy azok egymást átfedik, illetve egy-egy összetettebb tulajdonság néhány egyszerűbbet foglal magában.

Kedves Olvasóim!

Bevallom, szándékomban állt mindazokat elborzasztani, akik a rendszer és menedzsmenttanulmányokkal eddig nem foglalkoztak, és ezt az egyszerűnek látszó fogalmat használják, vagy másoktól hallva automatikusan elhiszik.

És ha még ébren vannak az eddig csak szűk körben terjesztett, de hamarosan nyilvánossá váló termékünk, a Weborvos Reggeli Kávé olvasása közben, akkor próbálják behelyettesíteni az Országos Mentőszolgálat ismert jellemzőit, és meg fognak lepődni. Sőt, talán nagyobb együttérzéssel és némi kiérdemelt tisztelettel néznek a mentők rendszerének irányítóira, szervezőire és az elemi egységekben dolgozó orvosokra, mentőtisztekre, ápolókra, gépkocsivezetőkre, műszaki-gazdasági szakemberekre.

Ebből az is látszik, hogy a külvilág értékelése, támogatása, megalapozott kritikája rendkívül fontos, de a szervezet felépítését, alkalmazkodását elrendelő, céljait, feladatait meghatározó, a működés feltételeit (közötte a folyamatos pénzellátást) biztosító állam képviselői kiemelt felelősséget hordoznak.

Remélem, hogy ez a feszülten egy híres művész életéért aggódó történet meghoz olyan felismeréseket és cselekvéseket, amelyek az elismert hibának a megelőzésére szolgálnak. És akkor már biztosan senki nem beszélhet rendszerhibáról.

Távirat

Ennyi komolyság után egy jellemzően magyar anekdota az ötvenes évek legelejéről. A fiatalabbak kedvéért, ekkor tombolt Magyarországon a szovjet megszálló csapatok fegyvereinek fenyegető árnyékában a Rákosi nevével jelzett rezsim, azaz: rendszer. A történet így biztosan nem igaz, mert a főszereplő nem élte volna túl, és nem mesélhette volna még évtizedekig, hatalmas vidámságot keltve.

Királyhegyi Pál, kalandos sorsú kiváló magyar humorista, író, konferanszié egy dühös pillanatában táviratot küldött a megvalósult kommunizmus legrettegettebb vezetőjének. A szövege az alábbi volt:

Címzett: Joszif Visszarionovics Sztálin, Moszkva, Kreml

Szöveg: „A rendszer nem vált be. Stop. Tessék abbahagyni. Stop. Királyhegyi. Stop.”

Azért tegyük hozzá, Királyhegyi értékelése személyes tapasztalatokon és érzelmeken alapult. Ez azért érdekes tanulság, mert a mai, pláne emberek gyógyítását, mentését végző rendszerek számára sem mindegy, mit gondolnak róluk az érintettek. Nemcsak a szakértők, nemcsak a kormány vezetői, hanem a szolgáltatásait élvező vagy elszenvedő, arról véleményt formáló emberek.  

A múlt heti 8.000 mára már 10.000?

Fél éve zajlik egy keserves polémia az egészségügyben dolgozók jelentős részei, azok érdekképviseletei és a kormány között. Az alaphelyzet: az egészségügyben a bérek évtizedeken keresztül méltatlanul alacsonyak voltak, és ezzel is összefüggésben egy sok szempontból káros gyakorlat alakult ki, a hálapénzek „rendszere”. Igazságtalan, torz korrupció gyanúját felvető, kártékony, romboló, az érintetteket megalázó gyakorlat.

A Kormány az orvosok általános és jelentős béremelésével elindított egy korrekciós folyamatot. Sajnos, az egészségügy többi szereplője ebből kimaradt. 2023-ban végre eljutottunk oda, hogy az orvosok is kaptak további emelést, és a szakdolgozók is sorra kerülhettek. Sajnos, nem az év elejétől, hanem július 1-től. A megnevezett általános 18%-os béremelési mérték még akkor is kevés lenne, ha nem lenne infláció. De van. Év/év alapon 25-26%. Ez az orvosok szépen korrigált jövedelmét is csökkenti, de a többi terület béremelésének elvárható jó hatásait drámaian lerontja. És ha már a mentőkről írtam a jegyzet elején, tegyük hozzá, hogy ők is erre a béremelésre várnak: az orvosokon túl a teljes állományuk.

Rendszerek és hibák

Ha ez nem lenne még elég baj, mutatva a magyar egészségügy rendszerének bonyolultságát – a béremelésből kimaradni látszanak a háziorvosok és az alapellátó fogorvosok asszisztensei, ápolói, munkatársai. Mintegy 8000 fő. A nemrég megjelent jogszabály elemzése során derült ki, hogy az alapellátás mellet az otthoni ápolásban dolgozó ápolók és gyógytornászok 2000 fős csoportja ugyancsak kimarad a béremelésből. Nem tudom megítélni, hogy ez még csak hiba, vagy már rendszerhiba is?

De komolyan gondolom, hogy a magyar egészségügyi rendszer működéséért, minőségéért, hatékonyságáért felelős személyiségek, érdekképviselők, intézmények és szervezetek vezetői és a kormány képviselői újra kell értékeljék a kialakult helyzetet. Márpedig az új helyzetek csak új megoldásokkal kezelhetők.

Legolvasottabb cikkeink