„A diagnózis után is van élet” – szakmai fórum a mellrák elleni küzdelemről

Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ebből az alkalomból tartottak sajtóeseményt az Országos Onkológiai Intézetben „A diagnózis után is van élet, a felismeréstől a kezelésig” címmel. A rendezvényen Prof. Dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Prof. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa tartottak szakmai előadást.

A mellrák Magyarországon

A nők körében világszerte a mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganat. Hazánkban évente 8300–8600 új esetet diagnosztizálnak, és 2100–2300 nő veszti el életét e betegség miatt. Pedig korai felismeréssel a túlélési arány akár 90 százalékos is lehet – mondta Dank Magdolna, majd rámutatott: a szervezett szűrés 30%-kal képes csökkenteni a halálozást. A tapintott csomó további kivizsgálása ugyanakkor már nem szűrés, hanem diagnosztikai lépés – hangsúlyozta a szakember.  

Ma már a diagnosztika is személyre szabott

A daganat felismerése és pontos diagnosztizálása több, egymásra épülő lépésből áll. Először a képalkotó vizsgálatok (mammográfia, ultrahang, szükség esetén emlő-MRI) mutatják meg, hol van az elváltozás és mekkora kiterjedésű. Fiatalabb érintetteknél gyakran a „triplet” eljárás (mammográfia + UH + MRI) adja a legpontosabb képet. A BRCA génmutációk vizsgálata a fokozott kockázatról árulkodhat, nem csak a betegség kialakulására, de akár agresszívebb természetére vonatkozóan is. A biopszia és a patológiai vizsgálat mutatja meg, milyen típusú a daganat (hormonreceptor-pozitív, HER2-pozitív vagy tripla negatív), és mennyire viselkedik agresszívan. Ezt finomítja a molekuláris diagnosztika (genetikai/genomikai tesztek), amely segít eldönteni, kinél elég a kímélőbb kezelés (deeszkaláció), és kinél érdemes erősebb terápiát adni (eszkaláció), illetve az előkezelés utáni stratégia súlyát is meghatározza (pl., ha patológiai komplett remisszió érhető el). Közben egyre nagyobb szerepe van a likvid biopsziának: vérmintából, kevésbé megterhelő módon követhető, hogyan alakul a betegség, és időben jelezheti, ha terápiaváltásra van szükség – még azelőtt, hogy a képalkotás romlást mutatna. Fontos különbség, hogy a hónalji nyirokcsomó-érintettség nem egyenlő a távoli áttéttel: ez helyi kiterjedést jelent, és ennek megfelelően más a teendő (műtét, elő-/utókezelés sorrendje). Összességében a – korszerű módon ma már szintén személyre szabott – diagnosztika célja, hogy minél pontosabb képet adjon a betegségről, és ez alapján felesleges terhektől mentes, ugyanakkor kellően hatékony kezelést lehessen választani.

 Prof. dr. Dank Magdolna  Fotó: Kiss Marietta Panka

A mellrák altípusai és a személyre szabott kezelés

A modern onkológia egyik legnagyobb eredménye, hogy ma már nem tekintjük egységes betegségnek a mellrákot: molekuláris altípusokba soroljuk, és ennek megfelelően választjuk a terápiát – hangsúlyozta a szakember. Az esetek 55–60 százalékát kitevő hormonreceptor-pozitív (HR+) daganatoknál a betegek jelentős része genomikai vizsgálat alapján elkerülheti a kemoterápiát. A HER2-pozitív emlőrákok (15–20 százalék) kezelését célzott biológiai terápiák forradalmasították. Az agresszívebb, nehezebben kezelhető tripla negatív daganatok esetében pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az immunterápiák és új kombinációk. Fontos, hogy az egyes altípusokon belül is jelentős a biológiai különbség: ugyanazon csoportban is elkülöníthetők alacsonyabb és magasabb kockázatú esetek (amit a genomikai tesztek tárnak fel), még a tripla negatív csoportnak is van lassabban osztódó alcsoportja. „A jövő a személyre szabott kezelésé – a terápia nem minden betegnél ugyanaz, hanem a daganat molekuláris profiljához igazodik” – fogalmazott Dank Magdolna.

Rizikófaktorok ismerete és teljeskörű megelőzés

A mellrák előfordulása 40 éves kortól mutat növekvő tendenciát, ám a hazai szűrőprogram csak 45 éves kortól indul – erre vonatkozóan a szakma kezdeményezte a korhatár módosítását.  (A csúcs valóban 45 éves kor körül figyelhető meg, majd a 70 éves kor felett ismét emelkedik a gyakoriságot kifejező görbe.) A részvételi arány azonban így is alacsony – a meghívót kapó nők mindössze 40 %-a él a lehetőséggel. A mellrák rizikófaktorai között az életmódbeli tényezőknek kiemelt szerep jut: a dohányzás és az alkohol mellett az elhízás a legnagyobb ellenség. (A daganatos betegségek esetében rizikótényező az ultrafeldolgozott ételek és a mikroműanyagok fogyasztása, valamint a környezetszennyezés egyéb hatásai is.) A hasi zsír hormonális változásokat okoz, növeli az ösztrogénszintet, és ezzel elősegíti a daganat kialakulását. Az elhízás 13 daganattípussal hozható összefüggésbe, köztük a mell-, vastagbél-, nyelőcső- és hasnyálmirigyrákkal.

A daganatos betegségek terhe Magyarországon óriási

Prof. dr. Bodoky György rámutatott: évente 62 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban, ami 100 ezer lakosra vetítve 623 eset – és ez jóval meghaladja az uniós átlagot. A daganatos halálozás aránya 29%, ezzel Magyarország a 27 EU-tagállam között a legrosszabb mutatókkal rendelkezik.

Évente közel 30 ezer ember hal meg rákban, ami naponta 90 beteg, vagyis 15 percenként veszítünk el valakit. „Ha az egy év alatt diagnosztizált rákos betegeket a Puskás Arénába gyűjtenénk, megtelne a stadion” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Bodoky.

A professzor hozzátette: miközben a fejlett országokban az incidencia nő és a halálozás csökken, nálunk mindkettő magas – ez a mortalitás–incidencia paradoxon, ami az alacsony szűrési részvétellel és a betegút problémáival magyarázható.

 Prof. dr. Bodoky György képpel illusztrálja, egy évben hány magyar kap rákdiagnzist  Fotó: Kiss Marietta Panka

Az olajozott betegút és a multidiszciplináris ellátás jelentősége

A szakértők hangsúlyozták: a rák gyógyulási esélyét illetően a betegút megfelelő menedzselése kulcskérdés. Fontos, hogy a diagnosztika, a műtét és az utókezelés időben megtörténjen, és a páciensek komplex támogatást kapjanak. A multidiszciplináris team – melynek tagja az onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterapeuta, a pszichológus, a dietetikus és a gyógytornász – a pácienssel együtt közösen dönt a terápiáról. Az időfaktor döntő: minden késlekedés rontja a gyógyulási esélyeket. Az utánkövetés ugyancsak fontos, hiszen a kiújulások egy része évek múltán jelentkezik.

A gyorsaság hiánya nagy esélycsökkentő tényező

A rendezvényen szereplő érintett hölgyek, Prosinger Lívia és  Czinki Adriána – mindketten az Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület aktivistái – történetei is alátámasztották ugyanakkor, hogy a késlekedésmentes betegutak ma Magyarországon a többség számára nem biztosítottak. A Weborvos kérdésére válaszolva a szakma képviselői a problémára megoldásként azt látnák, ha a háziorvosok jogosítványt kapnának a kivizsgáláshoz szükséges diagnosztikai lépések elindításához. Természetesen ehhez a megfelelő mennyiségű diagnosztikai eszköz is rendelkezésre kellene, hogy álljon.  

Rehabilitáció és életmód a hosszútávú siker zálogai

A kezelés után a rehabilitáció része a gyógytorna, a megfelelő táplálkozás és a pszichés támogatás. A résztvevők hangsúlyozták, hogy fontos tájékozódni a lehetőségekről – sok segítség jár az érintetteknek, amit ugyanakkor csak azok tudnak igényelni, akik tudnak róla – fogalmazott Prosinger Lívia. Itt életbe lép a kis lépések elve: a mozgás fokozatos beépítése, a testsúly hosszútávú rendezése, az alkohol- és dohányzás mellőzése egyaránt hozzájárul a kiújulás kockázatának csökkentéséhez. A félelem és szorongás kezelése nélkülözhetetlen a betegséggel élő ember aktív részvételéhez – mondta a rendezvény kerekasztalbeszélgetésén Dr. Kordáné Dr. Horváth Orsolya, az Országos Onkológiai Intézet Rehabilitációs Részlegének vezető főorvosa.

A betegszervezetek szerepe

Az edukációban és a pszichés támogatásban a betegszervezetek is részt vesznek. Kiadványokkal, programokkal, közösségi eseményekkel és megtartó közösséggel segítik az érintetteket. Legutóbbi programjuk, a sárkányhajózás például nemcsak fizikai, hanem lelki rehabilitációt is nyújtott a részvevőknek – hangsúlyozta Kapitány Zsuzsanna, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

„A jól informált páciens partner lehet az orvos mellett. Az edukáció és a közösség ereje nagyban hozzájárulhat a gyógyuláshoz” – hangzott el a kerekasztalon.

 A kerekasztal résztvevői: Bombera Krisztina, Czinki Adriána, prof. dr. Dank Magdolna, prof. dr. Bodoky György, dr. Kordáné dr. Horváth Orsolya, Kapitány Zsuzsanna, Prosinger Lívia

„Az ösztönöm mentette meg az életemet”

Több szempontból volt tanulságos a két aktivista története. Prosinger Lívia 37 évesen tapintott ki egy csomót a mellében, miután az általános tájékozódás jegyében ebéd közben elolvasott egy cikket a mellrák bőrtüneteiről, és aznap este felfedezett egy piros foltot az emlőjén. (Melyről később kiderült, hogy semmi köze nem volt a daganathoz.)  Mire az állami rendszerben kapott ultrahangvizsgálatra sor került volna, ő már a műtétnél és a kezelésnél tartott. A tumort ekkor már csak az izomhártya választotta el az izomtól. Czinki Adriána 26 évesen kapta meg a diagnózist. Az első orvos, akihez került, azt mondta, ilyen fiatalon szinte kizárt, hogy rákról legyen szó. Adriána ragaszkodott a vizsgálathoz, és kiderült: rendkívül agresszív daganata van. A családi érintettségből származó tudásom rávett, hogy utánajárjak a kérdésnek, és végül ez mentette meg az életem.” Az aktivisták ugyanakkor azt is hangsúlyozták, gyógyulásukban fontos szerepe volt a bizalomnak, amellyel kezelőorvosaik és a többi szakebember felé fordultak. 

Rajtunk is múlik a megelőzés, a gyógyulás

A mellrák elleni küzdelemben a legfontosabb üzenet: a betegség korai stádiumban nagy arányban gyógyítható. Ehhez szükséges a rendszeres szűrés, a személyre szabott diagnosztika és terápia – a tájékozottság, a betegút szervezésébe való személyes bevonódás – a másik oldalról pedig a páciensek komplex támogatása.

A rózsaszín szalag, a mellrák elleni küzdelem szimbóluma arra emlékeztet, hogy van miért harcolnunk, mert a mellrák gyógyulási esélye nagy százalékban rajtunk is múlik.  

Az eseményt a Lilly Hungária Kft. szervezte, moderátora Bombera Krisztina volt.

Ha érdekel, hogyan bővíti a mesterséges intelligencia a molekuláris diagnosztika lehetőségeit, ezt a cikket ajánljuk.