Ezért fontos kivizsgáltatni a krónikus alvászavart

Az álmatlanság oka lehet életmódbeli "hiba", de akár kezelendő alvászavar is. Egy felnőttnek általában 7-9 óra alvás elégséges. A tinédzsereknek akár 8-10 óra alvásra is szükségük lenne, az idősebbek pedig jól működhetnek 7 óra pihenéssel is. Ha ennél kevesebbet alszunk, számolhatunk a negatív következményekkel. Ezért ha minden éjszaka felébredünk, nehezen alszunk vissza – ha egyáltalán – szükség van az alvásprobléma rendezésére. Ebben segít az alvásvizsgálat, ahol a kapott eredmények értékelése alapján a szakemberek jó esetben fel tudnak állítani egy diagnózist.

Nem elég a 4-6 óra alvás

A kialvatlanság a nappali közérzetünkre, teljesítményünkre is rányomja bélyegét. Gyakori, hogy azzal nyugtatjuk magunkat, hogy elég 4-6 óra alvás is, de ez nem igaz. "Amikor valaki ilyen problémával érkezik hozzánk, mindenképpen alapos kikérdezésre számíthat, ugyanis sokszor már a szokások, az életmód szintjén is kiderül valami, ami indokolhatja a rossz alvást" – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.

A leggyakoribb életmódbeli hibák

• nem kiegyensúlyozott táplálkozás, késői étkezés,
• mozgásszegény életmód,
• kezeletlen stressz,
• rossz alváshigiéné, nem megfelelő elalvás körüli szokások.

Utóbbi kapcsán a legfontosabb, hogy elalvás előtt már nem ajánlott tévézni, telefonozni, a világító számlapok, monitorok megzavarhatják a nyugodt alvást és ugyanez igaz a zajokra is. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát. A túl későn fogyasztott kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is stimuláló hatást váltanak ki.

Betegségek is állhatnak a rossz éjszakák hátterében

Vida doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos betegségek, állapotok egyik tünete lehet a rossz alvásminőség és a nappali kimerültség. Ilyen például a cukorbetegség, szívbetegség, vérszegénység, étel intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványi-anyag hiány.

 A horkolás nem csak partnerünk pihenését zavarja  Fotó: Dreamstime

Tipikus alvást zavaró állapotok

Reflux: Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálni a változásokra, így például a légutakat érintő irritációra, amit okozhat a savas gyomortartalom visszaáramlása. Ezt úgy írják le az érintettek, hogy éjszaka „feljön a savuk”. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést ún. mikroébredések előzik meg, amelyek lehetetlenné teszik a kielégítő alvást. Emellett fontos tudni, hogy az alvási apnoe és az éjszakai reflux kölcsönhatásban áll egymással. Egymást erősíthetik, mivel az apnoe alatt fellépő negatív mellkasi nyomás segíti a gyomorszáj megnyílását és a savas gyomortartalom visszaáramlását, az így okozott irritáció pedig ronthatja az apnoés légzéskimaradásokat.

Horkolás, alvási apnoé: A horkolás nem csak a hálótárs számára nehezíti meg az alvást, de könnyen vezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás mikroébredéssel jár, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred. Az alvási apnoe-ra való hajlam egyértelműen örökölhető, a túlsúly, az elhízás pedig önmagában a rizikófaktora.

Nyugtalan láb szindróma: Tünete, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A nap folyamán egyre gyakrabban megjelennek a tünetek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé. Ilyenkor a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti relaxáció meghiúsulhat, gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, helyezkedik a páciens, legtöbbször fel is kell kelnie járkálni.

Mikor érdemes alvásvizsgálaton részt venni?

Bárkinél előfordulhat egy-egy rosszabb éjszaka vagy néhány kevesebb alvással töltött hét. Különösen igaz olyan élethelyzetekre, amikor nagyobb stressz ér bennünket. Probléma akkor van, ha az átmeneti nehézségek állandósulnak és jelentősen rontják az életminőséget, valamint fizikai és pszichés betegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Fontos, hogy ne csak az éjszakai, hanem a nappali tünetekre is figyeljünk oda. "Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, számos szakorvosi kivizsgálás lehetősége felmerülhet. Sokszor belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai eltérésekre derül így fény, amelyek hatékonyan kezelhetőek." – hangsúlyozza Vida Zsuzsanna. Az alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hiszen ilyenkor monitorozzák az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, valamint az éjszakai ébredések gyakoriságát. Ezeknek az adatoknak a kiértékelése alapján állítható fel egy olyan diagnózis, amelyre alapozni lehet a kezelést.  

Ha szívesen olvasnál néhány tippet, hogy miként javíthatod alvásminőségedet, ezt a cikket ajánljuk.