A köröm az egészség tükre is lehet – árulkodó tünetek

Egy sötét csík, megvastagodott körömlemez vagy finom mélyedés olykor gyulladásos, autoimmun, esetenként daganatos folyamatra is felhívhatja a figyelmet – bár gyakran ártalmatlan ok áll a háttérben, például vitaminhiány, vegyszeres irritáció, egyszeri sérülés, vagy egyéb jóindulatú/életmódbeli tényező.

Mikor érdemes a körömtüneteket komolyan venni?

Az egészséges köröm sima, színe és vastagsága többnyire egységes. Érdemes felfigyelni rá, ha ebben hirtelen változást észlelünk – például megvastagodik, besárgul, apró mélyedések vagy hosszanti barázdák jelennek meg rajta. Ha a változás hosszabb ideig fennáll, mindenképp érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, aki el tudja dönteni, mennyire indokolt a kivizsgálás.

Gyanús tünetek és lehetséges jelentésük

• „Dobverőujj” (clubbing): a körömágy kiszélesedik, az ujj vége lekerekedik – gyakran tüdő- vagy szívproblémákhoz társul. 
• Beau-vonalak: vízszintes bemélyedések, amelyek akkor jelennek meg, ha a körömnövekedés átmenetileg leáll (pl. lázas betegség, kemoterápia után). 
• Sárgás-vastag köröm („yellow nail syndrome”): a köröm lassan nő, vastag, sárgás – okozhatja nyirok- vagy légzőszervi probléma is. Mivel ez ritka kórkép, tehát a helyzet nem automatikusan súlyos. 
• Hosszanti csík (melanonychia): különösen, ha újonnan jelenik meg, és terjed, lehet köröm-melanóma jele – fontos orvosi szakvéleményt kérni. 

Daganatos betegségekhez társuló körömelváltozások

Bár ritka, bizonyos körömtünetek belső szervi daganatokhoz is kapcsolódhatnak. Ilyen lehet a dobverőujj tüdődaganat esetén, a Muehrcke-vonalak máj- vagy vesedaganatban, illetve a szokatlan, sötét hosszanti csík (melanonychia), amely akár köröm-melanómára is utalhat. Ezek a jelek önmagukban nem diagnózisok, de ha több körmön, tartósan megjelennek, vagy más panasz is társul hozzájuk, orvosi vizsgálat indokolt.

Egy nemzetközi vizsgálat szerint azoknál a betegeknél, akiknél belső szervi betegség igazolódott, a körömeltérések (például hosszanti barázdák) 25–40 százalékban jelentek meg.  

Hazai vonatkozás és előfordulási gyakoriság

Magyar becslések szerint a felnőtt lakosság mintegy 8–12 százalékát érintik tartós körömelváltozások, döntően gombás vagy gyulladásos eredettel. A pszoriázisos betegek körében az érintettség aránya elérheti az 50 százalékot, míg az autoimmun kórképekben (pl. lupus, rheumatoid arthritis) szenvedők között szintén gyakori a köröm-megvastagodás, behúzódás vagy színváltozás. Ezek az adatok is jelzik, hogy a körömváltozások legnagyobb része nem daganatos, hanem gyulladásos vagy fertőzéses háttérhez köthető.

A köröm-elváltozások gyakoriak, de a legtöbb esetben nem áll súlyos betegség a háttérben. A hosszanti barázdák például már a 35. életév után is megjelenhetnek, pusztán az öregedés velejárójaként. 

Kézköröm vagy lábköröm?

A legtöbb vizsgálat a kézkörmöket elemzi, mert felső végtagunkon gyakrabban láthatók elváltozások. A lábkörmök is lehetnek árulkodók, de ezen a területen sokkal gyakrabban áll helyi ok a háttérben, például gombás fertőzés, kényelmetlen cipő vagy mechanikai trauma.

Mit tehetünk, ha észleljük az eltérést?

• Ne hagyjuk figyelmen kívül a tartós változásokat – új sötét csík, körömágy duzzanat, sárgulás vagy deformitás esetén forduljunk orvoshoz.
• Keressük fel bőrgyógyász vagy belgyógyász szakorvost, aki eldönti, szükséges-e további kivizsgálás.
• Figyeljünk az alapvető kéz- és körömápolásra: kerüljük az agresszív manikűrt, a vegyszereket, és hidratáljuk a köröm környékét.
• Tudatosítsuk, hogy a körmök rendszeres megfigyelése nem hiúsági kérdés, hanem az egészségmegőrzés része. 

A köröm olykor egészségünk tükre – csak meg kell tanulnunk olvasni belőle.

Források:

PMC – Nails in systemic disease

PMC – Nail as a window of systemic diseases

Egészségkalauz – Barázdák, foltok, mélyedések, csíkok a körmön - melyik, milyen problémát jelez?

Egészségvonal – Körömrendellenességek

Ha érdekel, milyen betegségek állhatnak a torokfájás és "gombócérzés" hátterében, ezt a cikket ajánljuk.