Fejben már ott a brokkoli, a tányérig viszont hosszú az út: a felnőttek kétharmada nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt. Napi ötszöri fogyasztásuk pedig meglepő hatással van a szervezetre.
A STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatás rávilágott arra, hogy nem eszünk megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A Program egy különleges, egészség- és környezettudatos szemléletformálást célzó projekt óvodások számára, melynek célja, hogy már a legkisebbek – és rajtuk keresztül családjaik – is megértsék: az apró lépések is sokat jelentenek a fenntarthatóság és a környezettudatosság terén.
A múlt évhez képest több felnőtt van tisztában a Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, miszerint naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, de a szülők bevallása szerint csak tízből négy gyerek eszik meg ennyit, a felnőtteknek pedig csupán a harmada. A példamutatás és a korai jógyakorlatok átadása nagyon fontos lenne, de mit lehet akkor tenni, ha még a szülők nagy része sem teszi meg a szükséges lépéseket? A gyermekkorban elsajátított viselkedésminták és rutinok a felnőttkori életvitel stabil elemeivé válhatnak. Későbbi életkorban a már rögzült szokások módosítása jelentős önfegyelmet igényel, és a változtatási kísérletek gyakran kudarcot vallanak. Ezért fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjait korai életszakaszban megalapozni.
Tavaly a magyar felnőttek fele volt tisztában a WHO ajánlásával, idén már közel kétharmaduk (64%) ismeri az irányelvet. Gyakorlatban is történt előrelépés, hiszen tavaly mindössze minden tizedik válaszadó vallotta, hogy meg is eszi az ajánlott mennyiséget, 2025-ben viszont már harmaduk (34%) számolt be erről. A teljes körű tudatosság eléréséig azonban még jelentős út áll előttünk, és aggasztó, hogy jelenleg tízből hat gyermek nem fogyaszt a táplálkozási ajánlásoknak megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt.
A Harvard Health Publishing Mennyi zöldségre és gyümölcsre van valójában szükségünk? című cikke egy több mint kétmillió ember adatait elemző kutatás eredményeit ismerteti, amely a gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a halálozási kockázat összefüggését vizsgálta akár harmincéves követési időszakban. A vizsgálat szerint azok, akik naponta összesen öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak – ideálisan két adag gyümölcsöt és három adag zöldséget –, jelentősen kisebb kockázattal haltak meg bármilyen okból, mint azok, akik ennél kevesebbet ettek. Az összhalálozás kockázata körülbelül 13 százalékkal, a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás 12 százalékkal, a daganatos megbetegedéseké 10 százalékkal, míg a légzőszervi betegségeké akár 35 százalékkal alacsonyabb volt. A kutatás megállapította, hogy az egészségügyi előnyök körülbelül napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztásánál érik el a maximumot; ennél nagyobb mennyiség bevitele már nem eredményezett további számottevő kockázatcsökkenést. Különösen előnyösnek bizonyultak a leveles zöldségek (például a spenót, kelkáposzta), valamint a C-vitaminban és béta-karotinban gazdag gyümölcsök és zöldségek (például a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, sárgarépa), mivel ezek antioxidáns-tartalmuk révén hozzájárulhatnak a krónikus betegségek megelőzéséhez. A szerzők hangsúlyozzák, hogy nem szükséges minden nap pontosan öt adagot elfogyasztani: a lényeg a hosszú távú, kiegyensúlyozott bevitel, amely átlagosan biztosítja a megfelelő mennyiséget.
Ha érdekelnek további hasznos információk a zöldségekről és gyümölcsökről, ezt a cikket ajánljuk.