A magas húgysavszint jelentős szív- és érrendszeri rizikófaktor

Minél magasabb a húgysavszint, annál nagyobb a bármely okú szív- és érrendszer halálozás kockázata. Az emelkedett húgysavszint ugyanakkor gyakran önmagában fordul elő, nem társul hozzá más rizikós állapot a szervezetben.

A magyar lakosság körében sok az érintett

Köszvényről akkor beszélünk, amikor a húgysav kristályai – fájdalmas gyulladást okozva – lerakódnak az ízületekben. A vesekövesség hússzor gyakrabban fordul elő köszvényeseknél, mint az átlag lakosságnál. A magas húgysavszint ugyanakkor nem minden esetben okoz köszvényt, sokszor tünetmentes, csak laboratóriumi vizsgálat alapján derül ki. Túlsúly, elhízás esetén gyakoribb, ezért ugyanúgy javasolt ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja szerint a vizsgált nők 7–10-, a férfiak 14–16 százalékánál mértek kóros húgysavértéket. A probléma a lakosság 15–20 százalékát érintheti. A köszvény előfordulása ezzel szemben jóval alacsonyabb: a férfiak körében átlagosan 6, a nőknél nagyjából 2 százalék. 

Az alapok áttekintése: mi az a húgysav?

A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. Szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből. A normál érték a következőképpen alakul: 

• Vérben férfiaknál: 220-420 µmol/L
• Vérben nőknél: 140-360 µmol/L
• 24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48-4,43 mmol/nap

(Laboratóriumi leleten jelezhetik az életkor szerinti referenciaértéket is)

A vérben mért húgysavszint egy kisebb része a táplálékkal bevitt fehérjék lebontásából ered: ezek már a vékonybélben húgysavvá bomlanak, majd felszívódva a véráramba kerülnek. Ezzel szemben a húgysav nagyjából 80 %-a a szervezet saját lebontó és felépítő folyamataiban keletkezik. Fontos tudni, hogy a szint emelkedése hosszabb koplalás vagy tartós energiahiány következményeként is előfordulhat.

Az alkoholfogyasztás is közrejátszhat kialakulásában

Egészséges szervezetben a vérben keringő húgysav mintegy 70 százaléka a veséken keresztül távozik, kisebb része a bélrendszeren át ürül, és kis mennyiség az izzadságban is megjelenik. A húgysav addig nem halmozódik fel, amíg a termelődése és a kiválasztása egyensúlyban marad. Ha azonban a húgysavszint tartósan magas, a vegyület kikristályosodhat az ízületekben, ahol erős fájdalommal járó gyulladást válthat ki. Ezt az állapotot nevezzük köszvénynek, mely kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében a húgysav képződés és kiválasztás egyensúlyának zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, a helytelen összetételű, bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, daganatos megbetegedések, idült vesebetegség, stb.

A vesében is okozhat problémát

A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni, mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést. A köszvény és a vesekő fájdalommal járó állapotok, ami elősegíti, hogy a páciensek kövessék az életmódbeli, és étkezési ajánlásokat, azonban amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód-terápiában is. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről-időre visszatérnek. Talán még nagyobb probléma ugyanakkor, hogy a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát. A nőknél magas húgysavszint mellett a szívkoszorúér betegség következtében bekövetkezett halálozás 400 százalékkal magasabb, mint azoknál, akiknél a húgysavszint 360 µmol/l alatt van. A férfiaknál 77 százalékkal nőtt meg a halálozás a normális húgysav szintűekhez képest. 

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

• Fokozott húgysavtermelődés: túlzott fehérjefogyasztás (elsősorban hús és halak), magas purintartalmú ételek (belsőség, hal, hús) rendszeres fogyasztása, különböző eredetű megbetegedések miatt (leukémia, vérszegénység, policitémia vera (csontvelőt érintő vérbetegség), ólommérgezés, daganatos betegségek terápiájának szövődményeként, vagy egyes vízhajtók fogyasztása mellett.
• Csökkent húgysavkiválasztás: vesebetegségek, cukorbetegség.
• Drasztikus fogyókúrák esetében történő gyors testtömeg-csökkenéskor, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást. 
• Gyakran szerepet játszik a nagyobb mennyiségű alkohol – különösen sör, rövidital – fogyasztása, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást.
• Metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek és cukorbetegség együttes előfordulása) esetén kb. 30 százalékban alakul ki magas húgysavszint, ami köszvényes panaszokat is okozhat.

Minden gyógyító étrend alapja az egészséges étkezés

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) OKOSTÁNYÉR® nevű ajánlása szerint a magas húgysavszint gyakrabban alakul ki azoknál, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, ezért az ő esetükben mérsékelten energiaszegény étrend javasolt. Az ajánlott napi energiamennyiséget érdemes rendszeres testmozgással kombinálni: cél a testtömeg megőrzéséhez szükséges kalóriamennyiség mínusz 500-700 kcal/nap. A lassú fogyás előnye, hogy nem keletkezik ketontest a zsírégetés során, ugyanakkor az étrend könnyebben és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt. 

Ha érdekel a köszvényről született írásunk, ezt a cikket ajánljuk.