A női szív másként dobog?

A szív- és érrendszeri betegségek (SZÉB) mindkét nemet érintik, ám gyakran másként jelentkeznek a nőknél. A tünetek kevésbé klasszikusak, a diagnózis később érkezik, és a prognózis is sokszor kedvezőtlenebb. Mi állhat a nemi eltérések hátterében és mit tehetünk célzottan a megelőzés érdekében?

Biológiai és társadalmi háttér

A nők szív- és érrendszeri kórképeinek sajátosságait részben biológiai tényezők (pl. kisebb koronária-érátmérő, hormonális védelem változása menopauza után), részben társadalmi és egészségügyi ellátási tényezők határozzák meg. A hormonális védelem (ösztrogének) a premenopauza állapotában lévő nőket eleinte kevésbé teszi érintetté, de a menopauza után ez a védelem csökken.  Emellett epidemiológiai adatok szerint a nők gyakran később kapnak diagnózist és kezelést, mely jelenségre már kifejezés is született: ez a „Yentl-szindróma”. A nők szívbetegségeit azért veszik kisebb arányban észre, mert „férfi minta” alapján leírt tünetekkel és klinikai eszközökkel mérik őket.  

Miben különböznek a tünetek?

Férfiaknál gyakori a klasszikus hármas tünetegyüttes: erős mellkasi fájdalom, karba sugárzás, hideg verejték. Nőknél ellenben fáradtság, légszomj, hányinger, általános rossz közérzet, hát- vagy állfájdalom jelezheti ugyanazt a betegséget. Akut koronária-szindrómában (ACS) például a nőknél nagyobb arányban fordulnak elő nem‐occlusív elváltozások (mikrovaszkuláris diszfunkció, spontán koronária-artéria disszekció) – ezek pedig nehezebben felismerhetők és kevésbé illeszkednek a „tipikus” férfi mintához. 

Prognózis és kezelés – miért kedvezőtlenebb néha a nőknél?

Bár a nők általában később betegszenek meg, amikor ez mégis bekövetkezik, gyakran rosszabb prognózisra számíthatnak: a férfiakhoz képest hosszabb kórházi ápolásra, nagyobb arányú komplikációra, magasabb a halálozási rátára. Mivel a kezelési protokollok sokszor a férfi populáció adatai alapján készültek, a női betegcsoport rizikói és sajátosságai kevésbé szerepelnek az irányelvekben. Ezért nagyon fontos a nemi szempontú (gender-sensitive) prevenció: a kockázatok korábbi felismerése, a tünetek tudatosítása, és a személyre szabott intervenció.

Akcióterv a helyzet orvoslására

• Mind orvosként, mint laikusként érdemes tudatosítani, hogy a szívbetegség nem érinti nagyobb mértékben a férfiakat, mint a nőket. A nők ugyanolyan mértékben ki vannak téve a kockázati tényezőknek, és esetükben gyakrabban végződik halállal a szívbetegség, többek között a kései felismerés miatt.  
• Figyeljünk (különösen menopauza után) a „nem tipikus” tünetekre: állkapocs-, nyak-, hátfájdalom, légszomj fáradtsággal, émelygés.
• Végezzünk rendszeres kockázatbecslést. Vegyük számba a hagyományos rizikófaktorokat (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás), emellett pedig a nőspecifikus tényezőket (pl. preeclampsia, autoimmun betegségek, menopausával kapcsolatos hormonváltozások). 
• Nők kivizsgálásakor szükség lehet olyan szűrésre vagy vizsgálatra (pl. koronária-CT, funkcionális vizsgálatok), amely a „klasszikus” angiográfiai obstrukció mellett a mikrovaszkuláris diszfunkcióra is érzékeny.
• Az egészséges életmód, így a kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgás, a stressz-kezelés, az elegendő mennyiségű és jó minőségű alvás mindenkinél alapvetően fontos. Nőként azonban érdemes még tudatosabban figyelni ezekre a szempontokra is, mert a menopauza és hormonális változások önmagukban növelhetik a kockázatot.

Források:

• Betai D et al., “Gender Disparities in Cardiovascular Disease and Their” (PMC)   
• Regitz-Zagrosek V, “Effects of sex and gender on cardiovascular disease” (Nature Reviews) 
• Oosterhout REM van, et al., “Sex Differences in Symptom Presentation in Acute …” (JAHA)  
• Knox ECL et al., “Gender Differences in Clinical Practice Regarding Coronary Heart Disease: A Systematic Review” (J Clin Med)  

A depresszió és a szívbetegségek kapcsolata életévekbe is kerülhet –ha érdekel a téma ezt a cikket ajánljuk.