Légszomj és szívbetegségek: amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) állásfoglalása szerint a légzési panaszok értelmezésekor nem hagyható figyelmen kívül a szív- és érrendszer szerepe, mivel a légszomj és a fulladásérzés számos esetben kardiológiai eredetű tünet.

A szív és a tüdő együttműködésének szerepe a légzésben

A szív és a tüdő működése szorosan összefonódik: a tüdő gondoskodik az oxigén felvételéről, míg a szív továbbítja azt a szervezet minden sejtjéhez. Ha a szív pumpáló képessége gyengül, a vér keringése lelassul, és visszatorlódás alakulhat ki a tüdő ereiben. Ez pangást okoz a tüdőben, amely légszomjjal, csökkent terhelhetőséggel, súlyosabb esetekben pedig nyugalomban jelentkező fulladással járhat. Éppen ezért a légzési nehézség nemcsak tüdőeredetű problémára utalhat, hanem bizonyos szívbetegségek korai figyelmeztető jele is lehet. A légszomj leggyakoribb szív eredetű oka a szívelégtelenség, amely Magyarországon több százezer embert érint. A betegség kezdetben főként fizikai terhelés során okoz fulladást, előrehaladott állapotban azonban már nyugalomban is jelentkezhetnek a panaszok. Gyakori tünet a fekvő testhelyzetben fokozódó nehézlégzés, az éjszakai fulladásos ébredés, valamint a gyors kifáradás. Sok beteg eleinte tüdőproblémára gyanakszik, emiatt a szívbetegség felismerése gyakran késik.

A légszomj több szívbetegség fontos jelzőtünete

A koszorúér-betegség és a szívinfarktus szintén járhat légszomjjal, különösen nőknél, időseknél és cukorbetegeknél, akiknél a jellegzetes mellkasi fájdalom gyakran elmarad. Ilyen esetekben a hirtelen kialakuló fulladás, gyengeség vagy szorongás akár az akut szívizom-károsodás egyetlen figyelmeztető jele is lehet. Emellett a szívritmuszavarok – elsősorban a pitvarfibrilláció – a keringés hatékonyságának csökkenése révén légzési nehézséget, szívdobogásérzést és csökkent fizikai teljesítőképességet okozhatnak. „A szívbillentyű-betegségek, különösen a mitrális billentyű eltérései, fokozatosan vezetnek terhelésre jelentkező légszomjhoz, míg a pulmonális hipertónia – a tüdő ereiben fennálló magas nyomás – határterületet képez a pulmonológia és a kardiológia között, és gyakran későn kerül felismerésre. Ritkábban a szívburkot érintő egyes betegségek is súlyos, gyorsan romló fulladást okozhatnak” – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Halmosi Róbert kardiológus, az MKT Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetőségének tagja.

A szív és a tüdő egészsége elválaszthatatlan

Az MKT felhívja a figyelmet arra, hogy a hosszan fennálló, egyre súlyosbodó vagy éjszaka jelentkező légszomj mindenképpen kardiológiai kivizsgálást tesz szükségessé. A szív- és érrendszeri betegségek időben történő felismeréséhez elengedhetetlen a légszomj jelzőtünetként való kezelése, valamint az, hogy az ilyen panaszokkal jelentkező betegeknél a megfelelő kardiológiai vizsgálatok is megtörténjenek. A szív és a tüdő egészsége tehát elválaszthatatlan egymástól, a légzés állapota sokszor a szív állapotáról is pontos képet ad – a figyelmeztető jelek időbeni felismerése és kivizsgálása életeket menthet. Fontos a megelőzés: a dohányzás elhagyása, a rendszeres fizikai aktivitás, az egészséges étrend, a vérnyomás és a szívritmus ellenőrzése, valamint a légzőszervi és kardiológiai szűrővizsgálatok elvégzése. „Az influenza és más légúti fertőzések vakcinációval történő megelőzése szintén kulcsfontosságú, mivel ezen betegségek súlyosbítják a már fennálló szívbetegségeket” – teszi hozzá Halmosi professzor.