Petefészekrák – általános tünetek, végzetes késlekedés

A petefészekrák az egyik legrettegettebb nőgyógyászati daganatos betegség, és ennek legmarkánsabb oka az, hogy gyakran túl későn derül ki. Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, és bár számában elmarad az emlő- vagy méhnyakráktól, a halálozási aránya mégis magasabb.

A magas halálozási arány oka nem a kezelések hatástalansága, hanem az, hogy a betegség sokáig rejtve marad. A túlélési esélyek nagymértékben függenek attól, mikor fedezik fel a daganatot. Korai stádiumban az érintett nők ötéves túlélési esélye 90% feletti lehet, míg előrehaladott állapotban ez az arány drámaian romlik. A részletekről dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa nyújt tájékoztatást.

A petefészekrák korai tünetei

A korai jelek gyakran annyira általánosak, hogy a legtöbben hétköznapi problémáknak tulajdonítják őket.

• A hasi puffadás,
• a teltségérzés,
• az étvágy csökkenése,
• az enyhe alhasi nyomás vagy fájdalom,
• a gyakori vizelési inger,
• a megváltozott székletürítés

sok nő életében előfordul banális okokra visszavezethető módon, pedig ezek a panaszok jelezhetik időben a petefészekrákot is. Az érintettek általában utólag számolnak be arról, hogy „valami nem volt rendben”, de mivel a panaszok nem voltak erősek, hónapokig vagy akár évekig nem történt kivizsgálás.

A petefészekrák különösen alattomos abból a szempontból, hogy gyakran emésztőrendszeri panasznak tűnik, ezért a betegek gasztroenterológushoz vagy háziorvoshoz fordulnak, miközben a kiváltó ok nőgyógyászati eredetű. Mire a daganat nagyobbá válik, vagy folyadékgyülem alakul ki, a kórkép sokszor már előrehaladott stádiumban van.

A petefészekrákot megelőző állapotok

Léteznek olyan állapotok is, amelyek még nem jelentenek rákot, de fokozott kockázatot hordoznak. Ilyenek lehetnek bizonyos petefészek-ciszták (folyadékkal telt képletek – ezek nem minden típusa hordoz kockázatot), különösen menopauza után, illetve a határértékű daganatok (borderline tumorok – alacsony rosszindulatúságú elváltozások), amelyek még nem terjednek agresszíven, de kezelés nélkül átalakulhatnak.

A családi halmozódás szintén figyelmeztető jel: azoknál a nőknél, akiknek közeli hozzátartozójuknál előfordult petefészek- vagy emlőrák, nagyobb az esély genetikai hajlamra. Ilyenkor gyakran a BRCA-mutáció (örökletes génhiba, amely növeli bizonyos daganatok kockázatát) áll a háttérben, amely célzott szűrést és szorosabb ellenőrzést tesz szükségessé.

Szűréssel léphetünk itt is előbbre

Mindezek miatt a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat szerepe felbecsülhetetlen. A hüvelyi ultrahang sok esetben már akkor jelezheti az eltérést, amikor még nincsenek komoly panaszok. Bár jelenleg nincs olyan szűrővizsgálat, amely teljes biztonsággal kiszűrné a petefészekrákot a teljesen tünetmentes nők körében, a rendszeresen elvégzett kontroll mégis esélyt ad arra, hogy egy gyanús elváltozás időben látótérbe kerüljön. Különösen fontos ez azok számára, akik már átestek nőgyógyászati betegségen, hormonális problémájuk van, vagy a családi kórelőzményük indokolja a fokozott figyelmet.

A petefészekrák legnagyobb veszélye tehát nem maga a betegség, hanem az, hogy észrevétlen marad. Amikor egy nő érzi, hogy valami megváltozott, hogy a teste nem úgy működik, mint korábban, annak oka van. A rendszeres vizsgálat nem félelemkeltés, hanem eszköz arra, hogy időben lehessen lépni – még akkor, amikor a betegség jól kezelhető.

Forrás: L33 Medical